A hazai könnyűzenészek színe-java beállt a Petőfi Rádió kezdeményezése mögé, és dalokkal buzdítják otthonmaradásra az embereket. A Maradj otthon! kampányhoz többek között a Republic is csatlakozott, amelynek frontembere, Boros Csaba az Origónak mesélt az aktuális dal születéséről, illetve arról, hogy miként tölti az idejét az önkéntes karanténban.

A Petőfi Rádió a hazai médiumok közül az elsők között ismerte fel, hogy a koronavírus-járvány terjedése kapcsán nagyon fontos felelőssége van abban, hogy a hallgatókat ösztönözze az otthonmaradásra. A Maradj otthon! kampányhoz több mint ötven hazai zenész csatlakozott üzenetével, a legnépszerűbbek között szerepel a Republic friss dala is:

Az együttes frontemberét, Boros Csabát kérdeztük arról, hogy miként viseli a jelenlegi helyzetet, miközben új daluk, a Maradj te is otthon, igen születéséről is mesélt.

Hogy viseli az önkéntes karantént? Mivel tölti az idejét?

Az olyan ember, aki megszokta, hogy mindig csinál valamit, az ilyenkor is próbál csinálni valamit. Most több idő jut a hobbijaimra, rendszeresen hallgatom a régi lemezeket, előszedem a régi filmeket, és házimozizunk a családdal, vagy kimegyünk rendbe tenni a kertet. Persze a gitár is sokszor a kezembe akad, olyankor kényszerből dalírásba kezdek: van, amikor pocsékul sikerül, azt el is dobom, de van, amikor bejön.

Boros Csaba, RepublicFotó: Koncz Márton - Origo

Amikor elindult a Petőfi Rádió kampánya, hogy dalokkal marasztaljuk otthon a közönséget, akkor sem gondolkodtam semmi komolyban: a kezembe vettem a gitáromat, és kiszaladt belőlem a dallam. Írtam hozzá egy kis szöveget, amit aztán Wéber Feri barátom öntött jobban szavakba. Egy olyan dalt akartam írni, ami mögött nincs nagy művészet, viszont fülbemászó, pontosan a cél érdekében: hogy a fiataloktól az idősekig mindenkinek belemásszon a fülébe, minél több mindenkihez eljusson, az üzenettel együtt.

Bagossy Norbi barátomnak nagyon tetszett, vele jött aztán az ötlet, hogy a kliphez minél több barátunk – zenészek, művészek, sportolók – küldjenek kis videókat otthonról, így engedve betekintést az életükbe, megmutatva, hogy náluk hogyan telnek a mindennapok fellépések, meccsek nélkül.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Mit gondol, mikorra állhat talpra a zeneipar? Mikor lesznek újra koncertek?

A legjobb forgatókönyvben bízom. Március 12-én, amikor elindultak a korlátozások, mi voltunk az első zenekar, amelynek az Aréna-beli koncertjénél leállt a szervezés. A 30. születésnapi koncertünket végül augusztus 29-re tettük át, nagyon remélem, hogy ha nyáron nem is, de augusztus végére minden zenekar színpadra állhat. Annál is inkább bízom ebben, mert a májusi, júniusi koncertjeinket kénytelen voltunk elhalasztani, így augusztusra már több olyan hetet tervezünk, ahol csak a hétfő a szabad, a többi nap játszunk valahol. Ez talán azért is alakult így, mert már minden ember vágyik arra, hogy kiszabadulhasson otthonról, részt vehessen közösségi rendezvényeken. Sokan már az elmúlt másfél hónapban elfáradtak, nagyon remélem, hogy a nyárból még megcsípünk valamennyit.

Mit tanácsolna az otthonukba szorult embereknek, hogyan lehet az önkéntes karantént lelkileg, szellemileg bírni?

Ez egy borzasztóan nehéz kérdés, mert az embernek lehetnek okos ötletei, de közben mindenki egy saját maga által felépített egyéniség. Mindenki másképp éli ezt meg, vannak, akiknek nagyobb a tűrőképességük, el is foglalják magukat, mások pedig nehezebben viselik az egészet. Csak a saját példámból tudok kiindulni, de én magammal is el tudok lenni egy ideig.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Annak idején egyébként lakótelepen nőttem fel Győrben, nálunk nagy élet zajlott mindig. Erős volt a lakótelepi közösség, fiatalok, idősebbek beszélgettek, kártyáztak a padokon, bent együtt nézték a televíziót. Most ugyanezt láttam Miskolcon a Vörösmarty lakótelepen is, ahol zenészek és színészek rendszeresen adnak elő az ablakokból: mintha a járvány, a karantén összehozta volna azokat az embereket, akik a hétköznapokban elszaladnak egymás mellett. Azt gondolom, hogy nyissunk egymás irányába, beszélgessünk, csináljunk közös programokat, amennyire a mostani helyzetben lehet. Próbáljunk pozitívan kijönni ebből a dologból.