Mint könyvében írja, már korábban is szeretett meztelenül járkálni otthon, de végül, 13 éves korában édesanyja küldte őt egy fotóstúdióba.

„Egy augusztusi reggel anyám hívott és kérte, hogy vetkőzzek le teljesen meztelenre. Tenyeréből egy szabócentit gurított ki. Először a fejem kerületét mérte meg, aztán a mell-, derék- és csípőbőség következett. Egy néhány évvel korábbi fotóm hátára jegyezte fel az adatokat. Tudod, mondta, az egyik manökenügynökség tizenkét és húsz év közötti fiúkat és lányokat keres divatbemutatókhoz. Most megfoghatod az isten lábát!" – emlékezett a későbbi pornósztár a Cicciolina, a szexciklon című könyvben.

Forrás: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

A 13 éves lány a konyha törött tükrében nézegette magát, és elképzelte a lapok címeit, címlapjait. „Nem voltam más, mint egy csitri, kicsi, de jól formált cicikkel. Életrajzot fogalmaztunk anyámmal, amelyet magunk találtunk ki, és elküldtük az ügynökségnek. Rohantam föladni a levelet. Egy hét múlva behívtak próbafelvételre. A gondolattól teljesen lebénultam, rám tört a lámpaláz. Halálosan izgultam. Kerek-perec kijelentettem, ha anyám nem jön velem, én sem megyek" – mesélte. Anya ennek ellenére nem ment vele, de tanácsot azért adott, méghozzá azt, hogy a szűk miniszoknyáját vegye fel, és hagyja, hadd epekedjenek érte a férfiak.

Az ügynökségen a fotós megmutatta a manökeneknek fenntartott öltözőt, azt mondta, várjam csak a sminkest és a fodrászt. Nagyon hosszú, világosszőke hajam volt. A szemem kék... Bejött a sminkes, és figyelmesen szemlélte csupasz testemet. Leültetett, és könnyű ujjaival kikészítette az arcomat. Hosszú szőrű ecseteinek simogatásától kellemesen megbizsergett a hátgerincem. Kész voltam a fellépésre. A fotós csodálatos orosz prémekre fektetett. A plafonról műhó hullott. A dekorációs háttér téli tájképet ábrázolt, az előtérben szürke lovak által húzott trojka, a szán mögött egyenruhás lovasok. Sokan voltak a stúdióban: az ügynökség igazgatója, a fotós asszisztense, a világosító, a maszkmester, a fodrászok, az öltöztetők, a berendezők... és mások, akik csak úgy jöttek-mentek és bámultak" – emlékezett.