Nemrég felidéztünk pár borzalmas gyilkosságot Hollywoodból, most pedig külön cikkben emlékezünk meg az 1980-as év playmate-jéről, Dorothy Strattenről, akit 20 évesen a férje ölt meg: a holttestét meztelenül, lőtt fejsebbel találták meg a férfi lakásán. Halálával egy ígéretes karrier is félbeszakadt, hisz színésznőként is kezdett befutni, pár filmje közül az utolsóban már Audrey Hepburnnel játszott együtt.

Dorothy Stratten (születési nevén Hoogstraten) a kanadai Coquitlamban nőtt fel, 1978-ban, a középiskola utolsó évében még ott árult fagylaltot a Dairy Queenben, ahol aztán a későbbi menedzsere, férje és gyilkosa, Paul Snider is felfigyelt rá. A férfi Vancouver környékén vadászott lányokra, akiknek egy részét sztriptízklubokba toborozta, más részüket az utcán futtatta, Strattennel azonban kezdettől fogva más tervei voltak. „Az a lány még nagyon sok pénzt hozhat nekem" – mondta állítólag egy barátjának rögtön a megismerkedésük után.

Dorothy StrattenForrás: Playboy

Snider aztán rá is beszélte Strattent, hogy készítsenek róla profi meztelen fotókat, annak ellenére, hogy a lány Brit Columbiában 18 évesen még nem számított nagykorúnak. Ezeket a képeket küldte aztán be a Playboy aktuális pályázatára, amelyet a magazin fennállásának 25. évfordulójára hirdettek meg, és a következő hónapok, évek legszexibb playmate-jeit keresték vele.

A következő Marilyn Monroe

Mint sejthető, Stratten a Playboyt alapító Hugh Hefner figyelmét is felkeltette: 1979 augusztusában már a címlapon szerepelt a magazinban, egy évvel később – a halála évében – pedig már az év playmate-jének választották. Hefner állítólag meg is erőszakolta, de ami biztos, felkarolta a modelljét, sztárt akart csinálni belőle: a következő Marilyn Monroe-nak tartotta, a természetes szépség és a szexuális kisugárzás mellett tehetséget is látott benne.

Stratten az 1980. júniusi Playboy címlapján, két hónappal a halála előttForrás: Playboy/Amazon

Mindezt Snider nem nézte túl jó szemmel, hiszen amíg Stratten karrierje egyre ívelt felfelé, addig ő – szintén kanadaiként – nem kapott munkavállalói vízumot az Egyesült Államokban, így több lakótárssal, bérelt szobákban húzta meg magát. Pedig 1979-ben már házasok voltak Strattennel, de a helyzetből korántsem látott annyi pénzt, mint amennyire számított, talán ezért alapította meg pár üzlettársával az első, férfiakból álló sztriptízes csapatot, a Chippendalest.

A Galaxina címszereplőjekéntForrás: Crown International Pictures

Közben Stratten kapott pár színészi munkát is: vendégszerepelt a Fantasy Islandben és a Buck Rogers in the 25th Centuryben, majd jött a Playmate Lady O., 1980-ban pedig a Galaxina című sci-fi komédia, amelyben a címszerepet is rábízták. Ennek köszönhetően került be az És mindenki nevetett című filmbe, ahol már Audrey Hepburnnel, Ben Gazzarával, John Ritterrel játszott együtt – a rendezővel, a nemrég meghalt Peter Bogdanovichcsal pedig egymásba szerettek.

Két meztelen holttest az ágyon

A viszonyuk nem sokáig maradt titkos, hiszen Stratten maga fedte fel Snidernek, hozzátéve, hogy válni akar. Utoljára 1980. augusztus 14-én ment el a férjéhez, hogy megbeszélje vele a válás részleteit, a látogatás azonban tragédiával végződött: este tizenegy körül Snider lakótársai benéztek a szobába, és két meztelen holttestet láttak az ágyon, mindkettő fején hatalmas lőtt seb tátongott.

Snider egy sörétes puskával lőtt a felesége szemébe – teljesen szétroncsolva az arcát –, majd a rendőrség szerint közösült is a holttesttel: a behatolás nyomai mellett erre utaltak a véres kéznyomok is, amelyeket Snider hagyott Stratten testén. Végül a férfi a saját szájába vette a gyilkos fegyvert, és egy lövéssel magával is végzett.

A naiv lány Hollywoodban

„Dorothy szeretettel tekintett az egész világra, és hitte, hogy a lelke mélyén minden ember jó. De tévedett" – mondta később Bogdanovich, aki 1988-ban egyébként Stratten húgát, Louise-t vette el feleségül, csak 2001-ben váltak el. Korábbi, ismertebb szerelméről a neves rendező könyvet is írt (The Killing of the Unicorn: Dorothy Stratten 1960-1980), amelyben Hefnert, illetve a Playboyt is hibáztatta a modell kizsákmányolásáért.

"Hitte, hogy a lelke mélyén minden ember jó"Forrás: Snap/ Northfoto/Central European Rights/Snap

Stratten története akár úgy is értelmezhető tehát, mint a Hollywoodba került kisvárosi, naiv lányé, akit sokan csak kihasználtak, aztán pedig végleg elveszett a sztárok kétes világában. Hefner szerint ez korántsem volt így, Stratten temetésén arról beszélt, hogy a lánynak inkább egyetlen beteg férfi lett a veszte, aki azt érezte, hogy a gazdagsághoz és hatalomhoz vezető kulcsa, vagyis régi felfedezettje és felesége kicsúszik a kezei közül.

Akárhogy is, Hollywood nem felejtette el teljesen Strattent: már a halála után egy évvel elkészült a Death of a Centerfold: The Dorothy Stratten Story című tévéfilm, majd 1983-ban Bob Fosse is megrendezte a saját verzióját, az Egy aktmodell halálát. Előbbiben Jamie Lee Curtis, utóbbiban pedig Mariel Hemingway játszotta a kegyetlenül meggyilkolt Strattent, akire később még a Red Hot Chili Peppers, illetve Bryan Adams is utalt egy-egy dalában.