Cate Blanchett új sorozata brutális és erotikus - Sokkoló lett a Cáfolat!


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huLétezésünk egyik alapeleme a kétely. Cate Blanchett legújabb sorozatának, a Cáfolatnak (eredeti címén: Disclaimer) szereplői ebbe őrülnek, betegednek vagy halnak éppen bele, amit az Oscar-díjas mexikói rendező zseni, Alfonsó Cuarón mutat be nekünk hét részen keresztül. Fontos kiemelni, hogy a Cáfolat az év egyik legvitatottabb sorozata, közel sem hibátlan, ám annyi sokkoló kérdést és alakítást látunk benne, illetve zseniális vizuális és narrációs megoldásokat, hogy értjük, miért imádták a Velencei Filmfesztiválon a Renee Knight könyvéből készült szériát.

A közösségi médiában már mindenkiből lehet szörnyeteg, elég csak elég hangosan óbégatni egy tik-tok videóban, vagy gyalázkodó posztokat kitenni és kész is a baj. A másik fél védekezhet, elbújhat, szégyenkezhet vagy szimplán tehet rá és megtarthatja a maga igazságát! Bizony, fontos kiemelni, hogy mindenkinek megvan a maga igazsága, és ebben rejlik a Cáfolat zsenialitása.
Catherine Ravenscroft televíziós újságíró, dokumentumfilmeket készít és annyira szuper még több, mint 25 év után is a házassága a férjével, hogy néha szívből gyűlöljük érte. Éppen egy díjat vesz át a nő, amikor a postás egy rejtélyes könyvet hoz számára. A Vadidegen című történet sztorija teljesen sokkolja Blanchett karakterét, aki túlságosan is magára ismer a könyv főszereplőjében, akit az első olvasók "szimplán egy ribancnak tartanak, aki azt kapta, amit megérdemelt". Blanchett nyomozásba kezd, vajon ki írhatta a könyvet, miért most és miért állított benne - Catherine állítása szerint - valótlanságokat. Nagy gond azonban, hogy a figura saját igazát nem tudja elmondani, de ami még rosszabb, a tökéletes férje és a 25 éves, otthon füvező, amúgy teljességgel életképtelen fia se hajlandó meghallgatni, így a megtört nő magára marad a sokkoló múltjával és a nyomozással.
Párhuzamosan láthatjuk a régimotoros, nyugdíjas tanár, Stephen Brigstocke történetét is, aki egy szörnyű balesetben vesztette el a fiát, ami a feleségét annyira megviselte, hogy megbomlott az asszony elméje, és később a rák végleg maga alá gyűrte. A kissé bogaras férfi azonban úgy gondolja, hogy a fiát megölték és ehhez vastagon köze van Blanchett figurájának, így egy kis régimódi bosszúhadjáratot indít a férfi, hogy bizonyítsa a - vélt vagy valós - igazát. Erre egy kézirat van a segítségére, amit még hajdani felesége írt a fiúkról és annak olaszországi utazásáról.
A harmadik idősíkban a fiú, a 19 éves Jonathan észak-olaszországi utazását követhetjük nyomon, vad és sok szexxel, isteni emlékművekkel, és egy odaadó barátnővel. A nőnek egy szürreális balesetben meghal az egyik rokona, de a fiú végül Itáliában marad, hátha gyönyörű fotókat tud készíteni és felfedezni egy kicsit önmagát. Ekkor botlik bele egy fiatal és nagyon dögös anyába, akivel egy - vélt vagy valós - afférba kezd, ami tragédiába torkollik. Idilli, drámai és romantikus, mint egy jó regény, nemde?

Renee Knight története végig ezzel a vélt és valós igazság kérdéssel játszik, miközben olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mit tenne meg egy anya a gyermekéért, mit képes elraktározni egy kisfiú elméje, köztünk élnek-e a szörnyetegek és ha igen, akkor lehet vele osztottuk meg az ágyunkat, otthonunkat évekig? Alfonsó Cuarónról a Gravitáció óta tudjuk, hogy a történetmesélés mestere, legyen szó a rendezésről, írásról vagy az operatőri munkáról. Ebben Cuarón állandó munkatársa, Emmanuel Lubezki mellett a Saul fia operatőre, Erdélyi Mátyás is segédkezett. A mexikói rendező egy különleges elbeszélési módot használ a sorozatban; olyan, mintha Catherine egy dokumentumfilmet forgatna a saját életéből. Erre játszik rá a narráció és a vizuális megoldások is. Kezdetben szokatlan ez a kivitelezés, de ahogy Blanchett hangján halljuk a többi szereplő belső vívódását, gondolatait, egyre sokkolóbbá válik ez a bosszútörténet, ahol mindenki áldozat és bűnös is egyben. Mindezt sok szexxel, erőszakkal és egy sokkoló csavarral!

„Jobban gyűlöltél akkor, amikor azt hitted, örömet okoztak nekem, mint amikor bántottak” - ha lehetne Oscar kapni tévés alakításért, ezért a mondatért járna Cate Blanchettnek. Az 55 éves színésznő a film elején visszafogott, alakítását lassan, kevés jelenetben építi fel, hogy végül akkorát robbanjon az igazsága, és megmutassa mire képes egy igazi anyatigris. Ha már anyatigris: Lesley Manville - aki mostanában a Grotesquirie-ben riogatja a népeket - Jonathan édesanyjaként lenyűgözűen játszik, dacára annak, hogy sajnos túlságosan megnyirbálták a szerepét, ami nagyon sok kérdést hagy nyitva.
Helyette azonban itt van az inkább komikus szerepeiről ismert, közel 80 éves Kevin Kline, akinek a gyászoló, már minden mindent alapon élő ex-pedagógusának szerepe hosszú évek után rehabilitálta a szebb napokat látott színészt. Gyarlósága az őrület és a bánat határán, nagyon emberivé teszi a figurát, nem úgy mint Sasha Baron Cohenét, aki Catherine férjét alakítja. Öröm látni, hogy a Borat mellett ilyen szerepekben is képes bizonyítani a színész. Mellettük kiemelkedik Louis Partridge, akit Jonathan szerepében többet látunk ruha nélkül, mint felöltözvr, ám a vélt vagy valós figuráját zseniálisan hozza a fiatal titán.

Sajnos ami nagy hibája a Cáfolatnak, hogy sok kérdést hagy nyitva, bár a vége fordulat szempontjából izgalmas is ez a megoldás, hiszen nem tudhatjuk, hogy kinek mennyire volt igaza a vélt vagy valós igazságában. Feministáknak, anyáknak és Cate Blanchett rajongóknak alapdarab és azoknak is, akik szeretik a fordulatos, lassan, ám különleges módon elmesélt történeteket.
A Cáfolat az Apple Tv+ kínálatában található.
10/7,5