Azt gondolhatnánk, a mesterséges intelligencia csak az elmúlt években kezdett el témaadó ötletként szolgálni a filmművészetben, ez viszont koránt sincs így. Stanley Kubrick már 1968-ban feldolgozta a témát a 2001: Űrodüsszeia című művében, de a mesterséges intelligencia hatalomátvételéről szólnak még olyan sikerfilmek a múlt századból, mint a Terminátor vagy a Mátrix. Amíg ezek a remekművek a korukban még nagyon távolinak tűnő jóslatoknak hatottak csupán, ahogy forog az idő kereke, egyre valóságosabbnak és ezzel együtt félelmetesebbnek is érezzük őket. Az MI, mint horrorforrás azóta pedig rendkívül népszerű lett, a Netflix egyik vezetősorozata, a Cassandra is ebből az alapanyagból táplálkozik.
Talán nem véletlen, hogy pont a németek készítenek okosotthonról szóló, hátborzongató produkciót, hiszen egy 2022-es felmérés szerint Európában itt él a legtöbb ember mesterséges intelligencia által vezérelt házban. Az alapkoncepció pedig azért különösen hajmeresztő, mert az a kérdés merül fel a nézőben, hogy tényleg már a saját otthonunkban sem vagyunk biztonságban? A Cassandra szereplői erre a kérdésre hamar megkapják a választ. A történet ugyanis egy ’70-es években épült házba költözik be, melyről hamar kiderül, hogy egy kezdetleges MI által történő vezérléssel van ellátva. Ennek eleinte örülnek hőseink, ám hamar elkezdenek egyre különösebb dolgok történni. Cassandráról kiderül, hogy mégsem olyan segítőkész, mint amilyennek mutatja magát, ezzel párhuzamosan pedig a nézők előtt fokozatosan hull le a lepel az épület, a frissen beköltöző család, valamint az előző lakók múltjáról is.
A Benjamin Gutsche által megálmodott sorozat rendelkezik jó néhány nagyon erős tulajdonsággal, ezek közé tartozik az, hogy kiválóan vegyíti az előző századi retro hangulatot a mai kor elektronikai eszközöktől hemzsegő világával. Ebbe ráadásul idővel beleszövődnek a horror elemei is, amitől szabályosan fojtogató atmoszféra alakul ki. Másik nagy erőssége a két szálon futó történetvezetés, illetve az azokra szánt idő. Az alkotók nem kapkodtak el semmit, hagyták, hogy minden szépen sorjában kibontakozzon, a karaktereket kellő mértékben tudták elmélyíteni, különösen igaz ez a visszaemlékezésben látott szereplőkre, kiemelendő a címszereplőt alakító színésznő, Lavinia Wilson játéka. A jelenkor figurái viszont nem egyszer okoznak kellemetlen perceket az idegesítő és észszerűtlen megmozdulásaikkal. További negatívumként hatnak a kiszámítható fordulatok a történetben, melyeket a gyakorlott sci-fi-horror kedvelők, vagy egy másik legendás Netflix-sorozat, a Fekete tükör rajongói már jó eséllyel előre látnak.
A streamingszolgáltató toplistájának dobogóján tanyázó sorozatban talán az a legrémisztőbb, hogy egy-két elemét leszámítva egyáltalán nem tűnik a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak, hiszen rémisztő közelségből liheg a nyakunkba a technika, ez pedig még egy jó ideig foglalkoztatni fogja a zsánerben tevékenykedő alkotókat. A Cassandra a horror műfaj szerelmeseinek kiváló kikapcsolódásként szolgálhat, és az apróbb hibáival együtt is megérdemelt helye van a nézettségi lista élmezőnyében.