Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMi történne, ha egy kibertámadás megbénítaná az Egyesült Államokat? Hogyan harcoltak anyák a betegen született gyerekeikért? És milyen sötét titkok lapulnak egy spanyol kisváros különös esetei mögött? Cikkünkben három sorozatot ajánlunk: a politikai krízisdrámát kínáló Nulladik napot, amelyben Robert De Niro első főszerepét játssza sorozatban, a valós eseményeket feldolgozó Mérgező várost, amely egy brit környezeti botrányt tár fel, és a misztikummal átszőtt Amikor senki sem lát minket című szériát, amely rejtélyes halálesetek és összeesküvések nyomába ered Spanyolországban. Mindhárom széria sajátos hangulattal és erős karakterekkel vonzza be a nézőt, és akár egy hétvége alatt végignézhetők.
Nulladik nap
A kétszeres Oscar-díjas Robert De Niro 2023-ban egy argentin szériában, a Semmiben vállalt először komolyabb tévés munkát, ha viszont csak az amerikai produkciókat nézzük, 81 évesen, a Nulladik napban játszotta az első sorozatos főszerepét – miközben olyanok is megjelentek mellette, mint Joan Allen, Angela Bassett, Connie Britton, Lizzy Caplan, Matthew Modine vagy Jesse Plemons.
A színészgárdára tehát egyáltalán nem lehetett panaszunk, sőt az alapsztori is ígéretes volt: az Egyesült Államokat átfogó kibertámadás érte, amelynek során minden internetes és elektronikus rendszer leállt, tömegbalesetekben rögtön meghalt több mint háromezer ember.
Ha azonban ezek alapján katasztrófafilmre, posztapokaliptikus túlélősztorira számítottunk, nagyot kellett csalódnunk, a Nulladik nap ugyanis főleg a nemzeti tragédia árnyékában kibontakozó politikai játszmákra koncentrált.
Az ingatag politikai környezetben Robert De Niro játszotta a volt amerikai elnököt, aki a ciklusa végén is hiteles emberként távozott, így a legtöbben eleinte szívesen látták a hirtelen összerántott válságstáb élén – csakhogy idővel egyre több jel utalt arra, hogy komoly mentális problémái vannak, miközben a megváltozott világban sem találta a helyét. Az ő feladata lett volna minél előbb válaszokat találni arra, hogy pontosan mi történt, néhány részlet azonban végül nemcsak az ő, de a nézők számára is homályos maradt – noha a sztorit egyébként lezárták az alkotók.
A Nulladik napnak egyébként is az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy túl sok mindent akart bemutatni hat epizód alatt.
A háttérben húzódó szálakat addig kavargatták, hogy összeesküvés-elméletek és valódi személyeknek megfeleltethető mellékszereplők is belekerültek, a külföldi és hazai terroristákról vagy a kormány túlkapásainak bemutatásáról nem is beszélve. Mindeközben a támadás társadalmi hatásai és az elnök magánélete, illetve beszámíthatósága is felmerültek témaként, a kifejtésük vagy megoldásuk azonban már nem fért bele a játékidőbe.
Mérgező város
Az utóbbi időben egyre több igaz történeten alapuló mini sorozatot mutat be a Netflix, melyek mind nagy sikernek örvendenek. Legutóbb a Mérgező város került fel a Top 10-es nézettségi listára, mely Anglia egyik legnagyobb környezetvédelmi botrányát mutatja be a nézőknek, melyet többen is a „brit Erin Brockovich-ként” emlegetnek.
Az igaz történeten alapuló sorozatok vonzereje abban rejlik, hogy gyorsan mesélik el a cselekményt, és a feszes elbeszélési tempóval a tévé elé szegezik a nézőt. Másrészt remek ismeretterjesztő műfaj, másrészt szórakoztató. Ilyen a Mérgező város is, melynek eseményei gyorsan felpörögnek, néhol már csak kapkodjuk a fejünket, hogy éppen hol és mi is történik, hiszen több szálon fut a történet és több évtizedet foglal össze, összesen négy részben.
Az első rész az előzményeket meséli el, egészen 1995-ig, amikor is két édesanya egyszerre ad életet születési rendellenességgel született gyerekének.
A karakterek egyéni drámája is eléggé kiélezett, de addigra már sejtjük, hogy többről van szó, és a tragédiájuk is több mint furcsa véletlen.
És ekkor válnak lényegessé a nyitó képsorokon látottak, melyek eredeti archív felvételeket is megmutatnak arról, amikor végleg bezárták a Corby városában lévő veszteséges acélgyártó üzemet.
Mivel a gyár a városközpontban helyezkedett el, a kormány lakóházakat és vidámparkot akart építeni a helyére minél előbb, ezért a gyárból megmaradt hulladékot el kellett onnan tüntetni. A veszélyes hulladékok elszállítása nyitott teherautókkal történt, ugyanis ha letakarták volna, több időbe telik a szállítmányozás a város másik végén lévő kőbányába. Igen ám, de így a veszélyes anyagok és a mérgező hulladékok szétszóródtak szerte a városban, a finom por pedig a levegővel mindenhová eljutott.
A sorozat további részei 1999 és 2009 között játszódnak, amikor is a fejlődési rendellenességgel született gyerekek édesanyjai összefognak egy helyi ügyvéddel, aki bíróság elé viszi az ügyet. A cél, hogy csoportos pert indítsanak a városi tanács ellen, mivel rájönnek, hogy az acélgyár megszüntetésének köze lehet a betegen született gyerekek állapotához.
Innentől inkább jogi drámává válik a történet, hiszen bemutatják négy anya küzdelmét a gyerekeikért, és az ügyvédét, aki éveken át fizetség nélkül, szabadidejében igyekezett minden erejével bebizonyítani a szinte lehetetlent.
Végül tíz év kemény munka és nyomozás után, 2009-re sikerült bizonyítaniuk azt, hogy az önkormányzatnál tudtak róla, hogy a talaj kadmiummal és más, rendkívül mérgező anyagokkal szennyezett volt, ami veszélyt jelentett a lakosságra is. A corby-i anyák az üggyel precedenst teremtettek, ugyanis az első olyan per volt a világon, melyben megállapították az összefüggést a levegőszennyezés és a születési rendellenességek között.
Amikor senki sem lát minket
Egy férfi rituális öngyilkosságot, precízen megtervezett harakirit követ el a saját kertjében, majd egy vallási körmenetet látunk, ahol egy ember szeme vérezni kezd, más emberek levitálnak, minden hirtelen szürreálissá válik – így nyit a spanyol Cuando nadie nos ve, az Amikor senki sem lát minket sorozat első része, amely március 7-e óta látható a Maxon.
A sorozat készítője Daniel Corpas, a gyártó a Zeta Studios, főbb szerepekben Maribel Verdú, Mariela Garriga y Austin Amelio látható. A történet két szálon kezdődik, két női főszereplővel, akik természetesen az első epizód vége felé találkoznak is.
A sztori 2024-ben játszódik, a sevillai Morón de la Frontera településen, ahol Lucía Gutiérrez hadnagy (Maribel Verdú) a borzalmas öngyilkosság és több különféle furcsa eset ügyében nyomoz, utóbbiak láttán erős a gyanú, hogy hallucinogén drogok jelentek meg a városkában, épp Húsvét alatt.
Lucía családját is megismeri a néző, várhatóan a lázadó, nyegle kamaszlánya a későbbiekben is szerepet kap.
A másik szálat Magaly Castillo (Mariela Garriga) viszi, egy amerikai különleges ügynök, akit azért küldenek a környékre, mert nyom nélkül eltűnt egy amerikai katona a közeli bázisról. Úgy tűnik, az eltűnésnek köze van Seamus Hoopen tábornok (Ben Temple) sötét ügyeihez, és - ahogy az lenni szokott – kiderül, hogy az ügyek összefüggnek, és összetettebbek, bonyolultabbak, mint elsőre látszanak.
Az első rész alapján az erős női karakterek dominálnak a sorozatban, azoknak ajánlott, akik szeretik az összeesküvős történeteket, ahol több szál keveredik. A sorozat nyolcrészes, megítélése változó: az IMDb-ben csak 6,6 ponton áll, a Google-n viszont 92%-on, ami elég jónak mondható.
