A valós eseményeket feldolgozó minisorozatok egyre nagyobb sikernek örvendenek az utóbbi években, ezért egyre több új produkció érkezik a streamingszolgáltatók kínálatába. A műfaj azok számára lehet a legkedveltebb, akik a dokumentumfilmeket kevésbé találják érdekesnek, azonban szeretik az ismeretterjesztő témákat. A legfőbb különbség a két műfaj között, hogy bár mind a kettő célja a tanítás és ismeretterjesztés, azonban a dokumentumfilm archív felvételeket, valódi megszólalók elbeszéléseit mutatja be, míg a valós eseményeket feldolgozó történetekben színészek játszanak és szórakoztatóbb formában mesélik el a történteket.
Valószínűleg már sokan hallottak a tavalyi év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó sorozatáról, a Szarvasbébiről, melynek már a címére is sokan felkapták a fejüket. A sztori egy magányos nőről szól, aki zaklatni kezdi a számára igen szimpatikus kocsmárost, és egyre félelmetesebbé válik a viselkedése. A Szarvasbébi műfajában és stílusában sem egy szokványos tévésorozat, hisz nemcsak hogy igaz történeten alapul, de a látottakat valóban a főszereplő skót humorista, Richard Gadd élte át, aki írója is a történetnek. Gadd a sztoriban élete egyik legsötétebb titkát is felfedte az egész világ előtt. A minisorozat a tavalyi év egyik legnagyobb sikere, két Golden Globe-díjat és négy Emmy-díjat is kapott.
Tavaly szeptemberben debütált a nagy sikerű "true crime-sorozat" második évada, mely Jeffrey Dahmer esete után a Mendez fivérek történetét mutatja be. Mint ismert, a most 56 éves Lyle és 54 éves Erik 1989-ben agyonlőtték szüleiket, José és Kitti Menendezt. Az eset egész Amerikát sokkolta: a testvérek sokáig tagadták a tetteiket, majd letartóztatásuk után egy 6 éves bírósági procedúra vette kezdetét, ahol önvédelemre hivatkoztak, miután azt állították, az apjuk 6 éves koruk óta zaklatta őket, amit később az alkohol- és gyógyszerfüggő anyjuk is megtett velük.
A testvéreket 1994-ben majdnem felmentették, ám végül az esküdtszék nem tudott egyhangú döntést hozni, ennek egyik legfőbb oka, hogy a fiúk több helyen is ferdítettek, mondhatnánk, hogy túltolták a vallomásukat. 1996-ban halálbüntetés helyett, tényleges életfogytiglanra ítélték őket, vagyis csak is új, perdöntő bizonyítékok esetén hagyhatják el valaha a börtönt, ellenkező esetben az egész életüket ott kell leélniük. A Netflix kínálatában egy dokumentumfilm is elérhető az esetről, mely a minisorozat után debütált The Menendez Brothers címen.
Az idei év első nagy dobása volt a svéd krimisorozat, mely egy elképesztő történetet mutat be egy megrázó kettős gyilkosságról. A történet igazán egyedi hangulatban beszéli el a mindenre elszánt rendőr, John Sundin küszködését, aki 16 éven át nyomoz a rejtélyes gyilkosság ügyében.
Bár a magánélete is rámegy az elszántságára, mégsem adja fel, hogy egyszer megoldja az esetet, és végül egy véletlen során tudomást szerez egy új innovatív módszerről, amivel egy hasonló esetet sikerült már megoldani a rendőrségnek. John ezért felveszi a kapcsolatot Perrel, aki egy DNS alapú módszerrel dolgozik családfakutatóként, és a közös munkájuk meghozza az áttörést, melyre olyan régóta vártak.
A történet Anna Bodin újságíró és Peter Sjölund családfakutató tényfeltáró könyvén alapul, amely arról szól, hogy hogyan sikerült végül 2020-ban megoldani Mohammed Ammouri és Anna-Lena Svensson 2004-es gyilkosságát a törvényszéki genetikai genealógia, vagyis származástan segítségével.
Az egyik legnagyobb hazugságon alapuló igaz történt februárban debütált a streamingszolgáltató kínálatában, melyben rákos betegnek hazudta magát egy nő azért, hogy ezzel milliókat kaszáljon, másrészt együttérzést és törődést harcoljon ki magának a környezetétől. Belle Gibson felháborító történetét gúnyosan meséli el az Almaecet, melyben csak Gibson nevét nem változtatták meg azért, hogy mindenki tudja, milyen veszélyes ember valójában. Az elképesztő történetről a linkre kattintva olvashat bővebben.
Február végén került a Netflix kínálatába a megdöbbentő történet, mely Anglia egyik legnagyobb környeszetvédelmi botrányaként vonult be a történelembe. Az első rész az előzményeket meséli el, egészen 1995-ig, amikor is két édesanya egyszerre ad életet születési rendellenességgel született gyerekének, majd kiderül, hogy nincsenek egyedül, hiszen egyre több gyerekről derül ki, valamilyen fejlődési problémája van. Később kiderül, hogy a Corby városában lévő veszteséges acélgyártó üzemnek és az azt üzemeltető városi tanácsnak köze lehet az ott élő családok tragédiájához, hiszen a terület takarításakor súlyos vétségeket követtek el, amikor nem tartották be az előírásokat. A sorozat végéhez közeledve az anyák jogi csatározását mutatja be a városi tanács ellen, akik a végsőkig tagadták, hogy tudatában lettek volna a szabálytalanságoknak, végül bebizonyosodott az ellenkezője. A per úttörő volt a történelemben, hiszen az első olyan per volt a világon, melyben megállapították az összefüggést a levegőszennyezés és a születési rendellenességek között.
Március 13-án debütált a Netflix műsorán a Kamaszok című brit sorozat, ami felülmúlta a várakozásokat, hiszen szinte azonnal a nézettségi lista élére szökött és azóta is mindenki erről a történetről beszél. Nemcsak a megrázó mondanivalója, hanem a kivitelezés miatt is, ami ritka profizmust mutat be. A Kamaszok minden tekintetben eltér a megszokottól, hiszen vágás nélkül készült el mind a négy epizód. Az ismert brit színész, Stephen Graham neve is garancia arra, hogy nem egy középszerű történet bontakozik ki a szemünk láttára, ráadásul társírója is a történetnek. Graham elmondása szerint valós eseményeken alapul a sorozat, hiszen több olyan eset is megrázta az elmúlt években, amikor fiatalok estek áldozatul ilyen borzalmas és kegyetlen gyilkosságoknak. Ezek után döntött úgy, hogy megírja a Kamaszokat, mely egy hasonló, de fiktív tragédián keresztül mutatja be egy-egy ilyen esemény legsötétebb rétegeit, ami sokszor rejtve marad a nyilvánosság előtt.
Még több valós eseményt feldolgozó sorozatért lapozzon a következő oldalra!ű