Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA CineFest nemcsak attól vált nemzetközileg ismertté, hogy a világ filmgyártásának legjavát hozza el évről évre, de számos filmet elkísérnek az alkotók is, hogy a helyszínen közönségtalálkozó keretében válaszoljanak a közönség kérdéseire. Idén sem lesz ez másképp: az Európai Mozi Nagykövete díjazottjai, az Oscar-díjas Danis Tanović és az Oscar-díjas Kevin Macdonald, a fesztivál Életműdíját átvevő Gáspár Sándor mellett a világ minden tájáról érkeznek vendégek Miskolcra.
A CineFest Életműdíját a Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas Gáspár Sándor színész kapja. Gáspár Sándor több mint hetven filmben játszott, jelenléte a vásznon nem teátrális gesztusokra, hanem szigorú belső intenzitásra épül. Karakterformáló ereje már korán megmutatkozott Az erődben (1979), majd Grunwalsky Ferenc Egy teljes nap (1988) és Kicsi, de nagyon erős (1989) című filmjeiben. A rendszerváltás és az azt követő káosz fekete komédiáinak kulcsfigurája tavalyi életműdíjasunk, Tímár Péter rendezésében, a Csapd le csacsi!-ban (1991). Szomjas György rendezése, a Roncsfilm (1992) miatta is hivatkozási alap. A széles közönségsikert A miniszter félrelép (1997) és persze Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája (2001, 2006, 2010) hozta el számára, ahol Róka, a pitiáner csencselő figuráját emelte zseniális típusfigurává.
Innen indult Gáspár Sándor karrierje
Színművészetének alapjait a kaposvári színház, majd a budapesti Katona József Színház aranykora adta, ahol a szakmai fegyelmet mesteri szintre fejlesztette – gondoljunk csak a legendás bravúrra, a több mint ötszázszor játszott Raymond Queneau-darabra, a Stílusgyakorlatokra. Gáspár Sándor nem látványos gesztusokkal hódít, hanem azzal a képességével, hogy a kisember esendőségét vagy humorát pátosz nélkül, hitelesen tudja bemutatni. Arcán a „magyar valóság” tükröződik. Tisztán, élesen és megalkuvást nem tűrő szakmai pontossággal.
Az egyik Európai Mozi Nagykövete díjat az Oscar- és Golden Globe-díjas Danis Tanović, a kortárs európai filmművészet egyik legmeghatározóbb rendezője kapja.
Az 1969-ben, a bosznia-hercegovinai Zenicában született alkotó neve elválaszthatatlanul összefonódott a délszláv háború traumáinak, valamint a konfliktus utáni társadalmi valóságnak a feldolgozásával.
Tanović művészete nem csupán regionális jelentőségű: univerzális humanizmusa, valamint az emberi lélek krízishelyzetekben való ábrázolása révén alkotásai a világ minden táján visszhangra találtak. Világát a mély realizmus, a felesleges sallangoktól mentes történetmesélés és a finom, gyakran fekete humor jellemzi.
Korai tapasztalatai – a boszniai háború idején két évig rögzített dokumentumfilmes anyagokat a hadsereg archívuma számára a frontvonalon – alapjaiban határozták meg vizuális és narratív megközelítését. Stílusa mentes a melodramatikus túlzásoktól és a hollywoodi hatásvadászattól.
Pályafutása során a legrangosabb nemzetközi filmes elismeréseket gyűjtötte be, hiszen a Senkiföldje című alkotásáért (2001) megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-, a Golden Globe- és a César-díjat, valamint a Cannes-i Filmfesztivál és az Európai Filmdíj legjobb forgatókönyvért járó elismeréseit is.
Sikersorozatát a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is folytatta, ahol kétszer is elnyerte a zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét, először az Epizód egy vasgyűjtő életéből (2013), majd a Halál Szarajevóban (2016) című filmjeivel. A rendező abszolút mesterműve a Senkiföldje, amely az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb háborúellenes szatírája lett. Tanović zsenialitása abban rejlik, hogy ezt a végtelenül feszült kamaradrámát képes egyfajta abszurd komédiává formálni, amelyben katonák vitatkoznak a háború felelősségéről, miközben kénytelenek felismerni egymásban a közös múlttal rendelkező embert, akit a politikai téboly tett ellenséggé. A film, úgy tűnik, aktuálisabb, mint valaha.
Újabb Oscar-díjas rendező a fesztiválon
A nap folyamán veszi át az Európai Mozi Nagykövete díjat az Oscar-díjas skót rendező és producer Kevin Macdonald. Nagyapja a magyar származású, miskolci születésű, szintén Oscar-díjas brit alkotó, Pressburger Imre, akinek életéről könyvet is írt. Pályafutását dokumentumfilmekkel kezdte. Legnagyobb korai sikere az Egy nap szeptemberben (1999) és a Zuhanás a csendbe (2003) volt: előbbivel a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat, utóbbival a legjobb brit filmnek járó BAFTA-díjat nyerte. Portréit, melyeket többek között Mick Jaggerről, Whitney Houstonról, Bob Marleyról forgatott, óriási sikerrel vetítették.
Játékfilmesként legjelentősebb munkái közé tartozik Az utolsó skót király (2006) Forest Whitaker Oscart-érdemlő alakításával, A dolgok állása (2009) Russell Crowe, Ben Affleck és Helen Mirren főszereplésével, a Fekete-tenger (2014) Jude Law-val és A mauritániai (2021) Jodie Fosterrel és Benedict Cumberbatch-csal. Legutóbb a Klicskó: Több mint bunyó (2024) aratott nagy sikert, a napokban pedig új filmmel jelentkezett: a The Runner: Versenyfutás az életért (2026) című nagy költségvetésű akciófilm főszereplője Gal Gadot.
