Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEmbert próbáló küzdelmekről és a feltétel nélküli szeretetről vallottak a hazai sztárvilág ismert édesapái a Ridikülben. Knapik Tamás megrázó őszinteséggel tárta fel, mekkora fizikai és mentális megpróbáltatást jelent számára autista kisfia nevelése.
A Ridikül adásában két ismert édesapa tárta fel magánélete legnehezebb fejezeteit. Erdei Zsolt, a kétszeres világbajnok ökölvívó és Knapik Tamás, a Fiesta zenésze kendőzetlen őszinteséggel beszéltek arról, mekkora fizikai és mentális megpróbáltatást jelent autista, illetve ADHD-s gyermekeket nevelni. A drámai beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy bár a mindennapos küzdelmek gyakran az emberi teljesítőképesség határára sodorják a szülőket, a feltétel nélküli szeretet és az életöröm azonban minden nehézséget felülír.
Knapik Tamás kisfia már tíz esztendős
Knapik Tamás emberfeletti erővel neveli tízéves autista kisfiát, megrázó vallomást tett a stúdióban. A zenész elárulta, hogy az elmúlt években teljesen alárendelte életét a gyermeke gondozásának: „Én azt gondolom, hogy amit én csinálok, az egy lassú öngyilkosság” – mondta Knapik Tamás, hozzátéve, hogy a napi 150 kilométeres autózások és a folyamatos éjszakázások teljesen felőrölték az erejét: „Már kezdett megbomlani az elmém” – vallotta be őszintén, kiemelve, hogy a zenekar újraszervezése adta vissza az életkedvét. Szerinte egyedülálló szülőként folyamatos, 100 százalékos jelenlét kell:
Én alkalmazott szerepkörben vagyok otthon, és gyakorlatilag a kutya és a komornyik szerepét egyszerre tudom betölteni
– fejtette ki. Az édesapa a mindennapi túlélést egy szinte sokkoló hasonlattal írta le a nézőknek: „Hát nem tudom, hogy hányan látták a nézők között mondjuk a sztálingrádi csatáról szóló filmet. Ott a legkeményebb jeleneteket ajánlom figyelembe venni” – fogalmazott.
Erdei Zsoltéknál sem egyszerű a helyzet
Otthonukban szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be: leszerelte a gázgombokat és a kilincseket, mert folyamatosan résen kell lennie, mint egy őrszemnek. Ennek ellenére a legfontosabb célja mégis a gyermeke boldogsága: „Valószínűleg nem lesznek űrhajósok, meg nem fognak felfedezni semmiféle új dolgot. Ebből adódóan én is erre törekszem, hogy boldogok legyenek.”
Erdei Zsoltnak is kőkemény kihívásokkal kell szembenéznie, hiszen két kisebb gyermeke koraszülött volt: kislánya, Gréti enyhe autizmussal él, míg kisfiánál, Vilmosnál ADHD-t diagnosztizáltak. Náluk azonban a feleségével megoszlanak a terhek: „Mi kiegészítjük egymást, mert ha az egyikünk ideges, akkor a másikunk nyugodt.” Zsolt büszkén mesélt kislánya fejlődéséről és különleges képességeiről is: „Most a Gréti szerintem a legkönnyebb gyerekem a három közül egyébként. Ő autizmussal él, magától megtanult olvasni, naponta kiolvas egy könyvet, de képes nagyon hamar dühbe gurulni.” Apaként a legfontosabbnak azt tartja, hogy gyermekei felhőtlen örömben nőjenek fel: „Boldogok, abszolút. Nem is tudok erre mást mondani, örülnek, játszanak, élvezik az életet” – mesélte mosolyogva.
A belső erő és az eltéphetetlen kötelék a sportoló minden szavából sugárzott, amikor a gyermekeiről beszélt: „Gyönyörűek a gyerekeim, soha senkivel el nem cserélném őket, mert egyszerűen ők így tökéletesek, ahogy vannak. Az autizmus vagy az ADHD, vagy a nagyfiamnak a kilengései, ezek mind-mind olyan sajátosságok, amik egyéniséggé varázsolják őket, és én ezt szeretem bennük” – zárta a gondolatot a kétszeres világbajnok ökölvívó, megható példát mutatva minden szülőnek.
