Vágólapra másolva!
Ami rossz összejöhet, az meg is történt a Utah állambeli város olimpiával kapcsolatban. Vesztegetési botrány, a terrortól való félelem, doppingskandalumok, majd a műkorcsolya pontozóinak elképesztő csalása mind-mind belengte a 19. játékok szellemét.
Vágólapra másolva!

Három sikertelen pályázat után 1998 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amerikai Salt Lake City városának adta a téli olimpia rendezésének jogát. Hogy hogyan és miképpen történt mindez, nem érdemes feszegetni: a hírek sokáig szóltak arról, hogy a szervezőbizottság tagjai különféle módon megvesztegették a NOB képviselőit, az egyetemi ösztöndíjtól elkezdve a készpénzen át, a Disneylandbe és a Super Bowlra szóló jegyekkel bírták rá a tagokat arra, hogy a "mormon fővárosra" voksoljanak.

Nem segítette túlzottan Salt Lake City helyzetét a 2001. szeptember 11-i terrortámadás a World Trade Center ikertornyai ellen sem, a biztonsági költségek pillanatok alatt 300 millió dollár fölé kúsztak. A játékok idejére tűzparancs lépett életbe a létesítményeket megközelítő repülőgépek, helikopterek ellen - kivételt csakis a biztonsági szervek gépei jelentettek -, az olimpia falut kettős drótkerítés és őrtornyok védték, állandósult a rendőri jelenlét.

A játékok ismét újabb sportágakkal egészültek ki, hosszú idő után visszatért a programba a szkeleton, s első ízben jutottak lehetőséghez a női bobosok. Rekordot jelentette az is, hogy a játékok során 18 nemzet képviselői szereztek aranyérmet - a legtöbbet a németek, szám szerint 12-t.

2002. február 8-24., Salt Lake City
77 ország, 2399 induló (1513 férfi, 886 nő)
7 sportág, 78 versenyszám

az éremtáblázat végeredménye:
1. Németország (12 arany, 16 ezüst, 7 bronz)
2. Norvégia (11 arany, 7 ezüst, 6 bronz)
3. Egyesült Államok (10 arany, 13 ezüst, 11 bronz)

az olimpia legeredményesebb sportolói:
Ole Einar Björndalen (norvég, biatlon) 4 arany
Janica Kostelic (horvát, alpesi sí) 3 arany, 1 ezüst
Samppa Lajunene (finn, északi összetett) 3 arany
Kati Wilhelm (német, biatlon) 2 arany, 1 ezüst
Jang Jang (kínai, rövidpályás gyorskorcsolya) 2 arany, 1 ezüst
Jochem Uytdehaage (holland, gyorskorcsolya) 2 arany, 1 ezüst
Marc Gagnon (kanadai, rövidpályás gyorskorcsolya) 2 arany, 1 bronz




Az alpesek királynője a horvát Janica Kostelic volt, aki fantasztikus versenyzéssel három számot is megnyert (műlesiklás, óriásműlesiklás, kombináció), míg szuper-G-ben ezüstérmet nyert. A férfiaknál a norvég Kjetil Andre Aamodt tudott duplázni.

Síugrásban a semmiből került elő a svájci Simon Ammann, aki a 90-es és a 120-as sáncon is legyőzte a nagy favoritnak tartott lengyel Adam Malyszt.

Gyorskorcsolyában a hollandok és a németek taroltak, a férfiaknál, illetve a hölgyeknél 3-3 számot nyertek meg. Jochem Uytdehaage két aranyat és egy ezüstöt nyert (10 ezer, 5000, valamint 1500 méteren), a nőknél Claudia Pechstein 5000 és 300 méteren sem talált legyőzőre.

A bobosoknál kettős német siker született, a magyar négyes a 23. helyen zárt, míg a hölgyek amerikai duójában Vonetta Flowers lett az első színes bőrű atléta, aki aranyat nyert a téli játékokon.

Szánkóban már nem jött össze a teljes német aranygyűjtés: ugyan Sylke Otto a női egyest, míg Patric-Fritz Leitner és Alexander Resch a férfi párosban nem hibázott, addig a háromszoros bajnok George Hackl nem bírt az olasz Armin Zöggelerrel. Hackl így is az első olyan sportoló az olimpiák történetében, aki zsinórban öt játékon is dobogón tudott végezni.

Rövidpályás gyorskorcsolyában a kínai Jang Jang első kínaiként diadalmaskodott télen, megnyerve mind a női 500, mind az 1000 méteres távot. A szakág legfurcsább elsőségét mégis az ausztrál Steven Bradbury szerezte, aki a döntőben kimaradt a tömegbukásból, így gyakorlatilag ellenfél nélkül haladt át elsőként a célvonalon.

Jégkorongban 50 év után nyert Kanada férfiválogatottja, ráadásul ezúttal a női versenyben is a juharlevelesek diadalmaskodtak.

A esemény első botránya műkorcsolyában tört ki, ahol párosban az orosz Jelena Berezsnaja, Anton Sziharulidze duót hozták ki győztesnek, miközben nemcsak a közönség, de a szakemberek is úgy vélték, az arany a Jamie Sale, David Pelletier kanadai kettőst illetné meg. A botrány akkor fokozódott, amikor Marie-Reine Le Gougne francia pontozó elismerte, nyomást gyakoroltak rá, hogy az orosz kettőst támogassa. A pontozót a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség azonnali hatállyal eltiltotta, míg a NOB precedens értékű döntést hozott, s két első helyezettet hirdetett ki.

Jégtáncban a francia Marina Anissina, Gwendal Peizerat kettős állhatott a dobogó tetejére, a férfiaknál az orosz Alekszej Jagugyin, a hölgyeknél az amerikai Sarah Hughes lett az első , Sebestyén Júlia a 8. helyen zárt.

Sífutásban aztán jött a doppingmizéria: a spanyol sífutó Johann Mühlegg, illetve az orosz Larissza Lazutyina és Olga Danyilova egyaránt az EPO-vizsgálaton bukott meg, ám közfelháborodásra eredményeiket nem törölték, így Mühlegg két aranya, valamint Danyilova egy-egy aranya és ezüstje, továbbá Lazutyina két második helye érvényben maradt.

Mühleggtől és Lazutyinától csupán egy-egy aranyat koboztak el, ah 50 km-es, illetve a 30 km-es győzelem utánit, mondván, ezen viadalok után produkálták a pozitív mintát. A brit Alain Baxter, aki bronzot szerzett műlesiklásban, szintén lebukott, szervezetében methamfetamint találtak. Baxternek vissza kellett adnia érmét, ám mindössze három hónapos eltiltással megúszta...

Pincési László