Ráijesztettek olimpiai zászlóvivőnkre

A műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa (1972, Szapporo), a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina (1998, Nagano) és a kajakozó Kőbán Rita (2000, Sydney) után Darázs Rózsa a negyedik női olimpiai zászlóvivőnk lesz Torinóban. A mindössze 18 éves rövid pályás gyorskorcsolyázóra - aki idén váltóban az Eb-n, valamint a junior vb-n is bronzérmes volt - kissé ráijesztettek a zászló méretével, de azért bízik benne, hogy a február 10-i megnyitó ünnepségen megbirkózik a feladattal.

- Mikor tudta meg a hírt? - kérdeztük Darázs Rózsát, aki "civilben" a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium negyedikes tanulója.
- Közvetlenül az eskütétel után, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői közel többen is odajöttek hozzám, és gratuláltak, hogy rám esett a választás. Alig akartam elhinni, korábban meg sem fordult a fejemben, hogy engem ér majd ez a megtiszteltetés.

- Mi volt az első reakciója?
- Természetesen nagyon örültem! De azért gyorsan megkérdeztem, hogy mekkora lesz a zászló, amit majd vinnem kell. Kicsit meg is ijedtem, mert azt mondták, hogy sokkal nagyobb annál, mint amelyiket a bobos srác tartott az eskütétel alatt, Mert az sem volt éppen kicsi. Szóval, remélem, hogy csak vicceltek velem. Ám ha mégse, akkor is bízom benne, hogy elbírom majd azt a zászlót. Amúgy azt már tudom, hogy a derekamra kapok egy zászlótartót, így oda betűzhetem a rudat, amikor a bevonulás után már csak álldogálni kell a stadionban.

- Milyen reményekkel utazik az olimpiára?
- Ötszáz, ezer és ezerötszáz méteren is indulok, és úgy gondolom, hogy ezren lehetek a legjobb. Azzal persze tisztában vagyok, hogy tizennyolc esztendősen a nálam öt-tíz évvel idősebbekkel szemben nehéz dolgom lesz, és konkrét helyezést nem is mondanék. De azt megígérhetem, elszántan állok majd oda a rajthoz, hogy minél több ellenfelemet előzzem meg.

- Tanulmányozta már az olimpia időrendi programját?
- Hogyne, hiszen a rövid pályás gyorskorcsolyában nagyon elnyújtják a programot, így mi az olimpia elejétől a végéig kint leszünk. Azt is tudom, hogy ugyanabban a csarnokban versenyzünk és edzünk, ahol a műkorcsolyázók, és így remélem, hogy tudok majd a magyaroknak szurkolni. Azt most is sajnálom, hogy a 2004-es budapesti Eb-n, amit Sebestyén Juli megnyert, nem lehettem ott, mert akkor én is versenyeztem valahol. S most a bobosokat is szívesen megnézném, de arra kicsi az esély, hogy ez összejöjjön, mert ők sajnos távol lesznek Torinótól.

- Az olimpián indul a testvére, Péter is, édesapjuk, Darázs István pedig a sportágvezető. Kint lesz az egész család?
- Igen, kijön majd anyukám is, sőt, lesz még egy nagy szurkolóm. A barátom ugyanis az angol válogatott tagja, Oliver Horsepoolnak hívják. Sajnos a versenyen nem indulhat, mert még az év közben megsérült, de nézőként semmiképpen sem akarja kihagyni az olimpiát.

Fábik Tibor