A csontok egyike, egy felnőtt férfi állkapcsa mintegy 34-36 ezer éves lehet - írja a BBC. A többi maradvány kormeghatározása még folyamatban van, de a szakértők szerint hasonló eredmények várhatók. A csontok összesen három egyedtől származnak. A korábban ismert legrégebbi európai maradványok mintegy 30 ezer évesek.
34-36 ezer évvel ezelőtt a modern ember jégkori populációja (Homo sapiens fossilis, azaz a cro-magnoni ember) még a Neander-völgyiekkel élt együtt Európában. A felfedezők a csontok alapján felvetik, hogy a két csoport között mégiscsak történhetett keveredés. Az utóbbi időszakban ez a kérdés nagy vitát kavart, de az eddigi genetikai vizsgálatok nem erősítették meg, hogy van bennünk Neander-völgyi vér. Pontosabban fogalmazva: "unokatestvéreink" nem, vagy nem jelentős mértékben járultak hozzá genetikai állományunk kialakulásához.
A Kárpátokban talált csontok miatt azonban minden bizonnyal újult erővel lángol fel a vita a szakemberek között. Az Erik Trinkaus professzor (Washington University, St. Louis) vezette kutatócsoport két rangos folyóiratban számolt be eredményeiről (Proceedings of the National Academy of Sciences és Journal of Human Evolution). Ezekben többek között az olvasható, hogy a kétségtelenül a modern emberhez tartozó maradványok néhány igen primitív bélyeget is hordoznak - például nagy őrlőfogak formájában.
A csontokat még 2002 februárjában találta meg három barlangász a Déli-Kárpátok egyik barlangjában (Pestera cu Oase). Egyelőre nem világos, hogyan kerültek oda, de az egyik lehetőség az, hogy a barlangot temetkezési helynek használták őseink.
A jelenlegi legelfogadottabb modell szerint a modern ember az utóbbi 200 ezer évben jelent meg Afrikában, majd onnan kiindulva hódította meg a világot, fokozatosan lecserélve a korábbi emberfajokat.
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, 2003 júniusában egy másik kutatócsoport a modern ember legkorábbi ismert maradványainak felfedezéséről számolt be. Ezeket a maradványokat Etiópiában találták, és körülbelül 160 ezer évesek.