A metán (CH4) nyomait először földi távcsövek mutatták ki bolygószomszédunk légkörében, s most a Mars Express űrszonda is megerősítette ezeket az eredményeket.
A Mars légkörében a metán nem stabil: utánpótlás nélkül körülbelül 300 évig maradhatnak meg a molekulák, aztán a napsugárzás felbontja őket. Vagyis minden jel arra mutat, hogy folyamatos metántermelés zajlik bolygószomszédunkon, aminek két fő forrása lehet.
Az egyik a vulkáni tevékenység: a tűzhányók a Földön is rengeteg metánt pumpálnak a légkörbe. E magyarázat ellen szól, hogy a Mars felszínén ugyan gigászi vulkánok terpeszkednek, eddig azonban egyik keringő egységnek sem sikerült kimutatni aktív vulkánosság jeleit - pedig mára alaposan és többször is feltérképezték a felszínt.
A másik lehetséges metánforrást az ún. metanogén baktériumok jelentik, amelyek anyagcseréjük során termelik ezt a gázt. A metán jelenléte a Mars légkörében tehát elvileg azt is jelentheti, hogy a felszínen, illetve a talajban élő baktériumok vannak.
A kutatók többsége azonban egyelőre óvatosabb, és véleményük szerint mégiscsak a tűzhányókban kell keresni a metán forrását. Ezek egy része ugyanis körülbelül 100 millió éve még működött, ami geológiai szempontból nem számít hosszú időnek. Lehetséges, hogy - bár nagy kitörések és lávaömlések már nincsenek - kis mennyiségben még mindig eregetnek gázokat. Tulajdonképpen ez a magyarázat is pozitív a lehetséges marsi élet szempontjából, mert a maradék vulkáni hő hatására valóban létezhetnek a felszín alatt folyékony vizet tartalmazó élőhelyek.
A kutatók azt remélik, hogy további vizsgálatokkal eltéréseket tudnak kimutatni a metán eloszlásában, és sikerül azonosítani a forrást, illetve forrásokat.