<br/> Az ezredforduló űrépítkezése

Glenn, az első amerikai űrhajós 36 év után ismét a világűrben járt. Elkezdődött az asztronautika korszakváltó programja, a Nemzetközi Űrállomás építése. Amerikai és japán űrszondák indultak a Mars felé.

Az első amerikai űrhajós, John Glenn 1962-ben

Spacehab: amerikai gyártmányú, hermetikusan szigetelt laboratórium, amelyet az űrrepülőgépek rakterében helyeznek el és alagúttal kötnek össze a lakókabinnal. A Spacehab fedélzetén különféle kísérleteket végeznek egységesített rekeszekben.

Glenn 77 évesen, második űrútján a Discovery űrrepülőgép fedélzetén

Ross a december 8.-ai űrsétán a robotkar végén a Unity (balra) és a Zarja egység összeszerelésére készülődik

Kriljakov és Newmann "berendezi" a Zarja modult

A Mars Polar Lander kísérlete

ŰRHÍREK

1998. november 12-én 66 órára megszakadt a kapcsolat a Naprendszer külső vidékein repülő, több, mint harmincéves Voyager-2 űrszondával. A NASA ügyeletesei hétszáz parancsot küldtek a szonda után, s ily módon sikerült helyreállítani a kapcsolatot. Hasonló probléma, időszakos leállás, sajnos, a jóval fiatalabb Galileo űrszondán is előfordult: november 21-én, éppen az Europa hold újabb megközelítése során a szonda tartalék üzemre kapcsolt, és nem készített felvételeket. November 23-án helyreállt ugyan a szokásos kapcsolat, de egy jó alkalmat, sajnos, elszalasztották.
Bonum-1 néven amerikai távközlési holdat helyeztek geostacionárius pályára 1998. november 22-én. Ez egymagában még nem volna érdekes hír, de a hold megrendelője, tulajdonosa egy orosz cég, s a cél harminc televíziós csatorna létesítése Oroszország számára. A hold elkészítéséért és felbocsátásáért 132 millió dollárt fizettek az amerikai cégnek. Az orosz űripar képviselői felhördültek az üzlet hírére, hiszen megrendelőkre nekik is szükségük volna, de az amerikai ajánlat kedvezőbbnek bizonyult.
A tavaly novemberi meteorzápor, a Leonidák maximuma, mint ismeretes, az előrejelzéseknél hat órával hamarabb következett be, és a vártnál gyengébb volt. A hírek szerint egyedül az Inmarsat szervezet egyik holdján tapasztaltak egyórás leállást egy elektromos kisülés hatására, egy másik holdjuk pedig néhány perces leállás után földi parancsra újraindult. A meteorzápor maximális sűrűsége 1998-ban negyven hullócsillag volt másodpercenként. Hasonló jelenség várható az idén novemberben is.