A Tolna megyei Bátaapáti térsége az ismert kutatófúrási eredmények alapján alkalmatlannak látszik a kis és közepes radioaktivitású atomerőművi hulladék elhelyezésére. Ezt állította egybehangzóan három szakember is a térséggel szomszédos Baranya megyei Véménden tartott péntek esti lakossági fórumon, melyet Wekler Ferenc parlamenti alelnök, valamint a Kelet-Mecsek és Völgység Önkormányzatainak Szövetsége kezdeményezett a helyi lakosságot aggasztó kérdések megvitatására.

Wekler Ferenc kijelentette: a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése nélkül nem születhet megalapozott döntés a hulladék elhelyezéséről. Juhász József, a Miskolci Egyetem hidrobiológus professzora kifejtette: a hulladékot hatszáz évre biztonságosan kell elhelyezni, ami az egész országot érintő feltétel. A kiszemelt Mórágyi rög gránittömbjének önmagában is képesnek kell lennie a kiszivárgás meggátlására. A kutatófúrások adatai szerint viszont a kőzet 360-380 méteres mélységben töredezett, s nem tudni, milyen vastag zónában, mert a fúrások ennél mélyebbre nem jutottak. A szakember a kőzettektonika kérdések tisztázását javasolja, amely nélkül veszélyes meglepetéseket okozhat a kiszemelt hely. Ferencz Csaba geofizikus szerint a kutatók elsiették a Bátaapáti melletti Üveghuta alkalmasságáról szóló kijelentéseket. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásaival is ellenkezik, hogy egy atomhulladék lerakót tektonikai törésvonalra telepítsenek, márpedig Bátaapáti - akárcsak a lerakót korábban elutasító Ófalu - az úgynevezett Mecsekalja törés-zóna közepére esik. Horváth Ferenc geofizikus a Magyarország földtana című szakmai alapműre hivatkozva bizonyította: a mórágyi gránit nem az eredeti helyén van, hanem az évmilliók során negyven kilométernyire elmozdult, ami megmagyarázza felmorzsoltságát a háromszáz méter alatti mélységben. Ilyen kőzetbe pedig nem lehet biztonságosan elhelyezni az atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékát.
(MTI)