Kepler, a horoszkópkészítő<br/>

A nagy csillagász-matematikus egy elfeledett horoszkópjára bukkantak egy amerikai egyetemen.

A tizenhetedik század elején egy napon egy osztrák nemesember, Hans Hannibal Huetter von Huetterhofen megállt a helyi asztrológusnál, hogy elkészíttesse a horoszkópját. Az utókor mit sem tudna erről az esetről, ha a "jövendőmondó" nem éppen Johannes Kepler, a csillagász-matematikus (és részben asztrológus), aki felfedezte, hogy a bolygók ellipszispályán keringenek, és alapját adta a Newton-féle gravitációelméletnek. Közel négy évszázad múltán a horoszkóp Santa Cruzban, a kaliforniai egyetemen bukkant fel, ahol évszázadokon át elfeledve feküdt.
Kepler nem rajongott a horoszkópokért. "Ha egy matematikai következtetésekhez szokott agy pontatlan alaptételekkel találkozik, hosszú-hosszú ideig ellenáll, mint csökönyös öszvér, melyet aztán ütlegekkel és szitkokkal rákényszerítenek, hogy lábait a szennyes pocsolyába tegye" - írta egyszer. Mindezek ellenére Kepler egész élete során készített horoszkópokat megélhetése érdekében - és bár elvetette a legtöbb korabeli asztrológiai elméletet, mégis úgy gondolta, hogy "van a dologban valami" - mondja Bruce Stephenson csillagászattörténész a chicagói Adler planetáriumból. Anthony Misch, a Santa Cruz-i egyetem Lick Obszervatóriumának csillagásza, aki amatőr könyvgyűjtő is egyben, fedezte fel az elfeledett horoszkópot a könyvtár egyik fiókjában. A megsárgult dokumentum hátoldalán néhány odavetett számítás található; elöl pedig Huetterhofen neve, születésének dátuma és időpontja. A lap aljára németül egy megjegyzést írtak, amelyet olvasva Misch keze remegni kezdett: "Kepler keze munkája, a pulkovói Kepler-kéziratgyűjteményből."
A megjegyzés aláírója: "W. Struve", dátuma: 1864. Wilhelm Struve a Szentpétervár közelében levő pulkovói obszervatórium igazgatója volt. Itt több Kepler-kéziratot tároltak, miután Katalin cárnő megvásárolta őket 1737-ben. A Lick Obszervatórium első igazgatója, Edward Holden, szintén vásárolt egy ilyen "emléket" Németországban 1896-ban. A most megtalált dokumentum ezen az úton került végül Amerikába.