A földi légkör előző 420 ezer éve - rekordszinten az üvegházhatású gázok<br/>

Az eddigi leghosszabb, legmélyebb fúrásból származó jégminta 420 ezer évre visszamenőleg enged betekintést a földi légkör és éghajlat változásaiba. Az elemzések megerősítették, hogy az üvegházhatású gázok szintje még soha nem volt olyan magas, mint napjainkban.

A kb. 4000 méter hosszú jégfuratot nemzetközi kutatócsoport vizsgálja. Előzetes eredményeik a Nature c. folyóiratban jelentek meg. A Föld történetének utóbbi 420 ezer évében négy jégkorszak is kimutatható, közöttük melegebb, úgynevezett interglaciális időszakokkal. A kutatók szerint már 11 fokos hőmérséklet-különbségek is ilyen drámai éghajlati változásokat idéztek elő.

A kutatók a vízmolekulák hidrogénizotópjainak vizsgálatából vonták le következetéseiket, ezek aránya ugyanis a hőmérséklettől függően változik. Figyelemre méltó, hogy az egyes jégkorszakok legalacsonyabb hőmérsékletei csak 2 fokos eltérést mutatnak.

A kutatók megvizsgálták a jégbe zárt levegőzárványok szén-dioxid- és metántartalmát is. Ezek köztudottan üvegházhatású gázok, amelyek visszaverik a talaj és a kőzetek által kibocsátott hősugarakat a felszín felé, ezáltal emelve a légkör hőmérsékletét. Természetes üvegházhatás nélkül bolygónk igen barátságtalan égitest lenne, kb. -15 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel (a jelenlegi +14 helyett). A probléma tehát nem ebben, hanem a fokozódó üvegházhatásban rejlik, amely az ember által igen gyors ütemben kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése miatt lép fel.

Az üvegházhatású gázok szintje már az ember előtti időkben is változott. A jégmintában lévő gázok mennyiségének időnkénti növekedése szoros összefüggést mutat azokkal a hőmérséklet-növekedésekkel, amelyek egy-egy időre megszakították a jégkorszakok uralmát. Ilyen ingadozások természetes úton is létrejöhetnek, pl. a megnövekedő vulkáni aktivitás miatt kibocsátott rengeteg szén-dioxid miatt. E gázok megnövekedett mennyisége legalább 50%-ban felelős az interglaciálisok kialakulásáért. A jelenlegi kutatások megerősítették a korábbi jégminták tanulmányozásakor leírt eredményeket, amelyek azonban csak két jégkorszaknyi múltra terjedtek ki. Az újabb két éghajlati ciklus nyomon követése igen fontos eredmény, mert megbízhatóbb képet ad bolygónk klímaváltozásainak okairól és azok lefolyásáról.

Hőmérséklet-ingadozások tehát a Föld múltjában is voltak. Ami a rossz hír (bár eddig is sejthettük): az üvegházhatású gázok szintje az utóbbi 420 ezer évben még soha nem ért el olyan magas értéket, mint napjainkban. Újabb jégkorszaktól tehát egyelőre nem kell tartanunk, de egy globális felmelegedéstől annál inkább, annak minden következményével együtt…

Ajánló:

Információk, adatok, tudományos összefoglalók és friss hírek a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A felmelegedés okai - magyarázat ábrákkal.