Földönkívüli gyémántok<br/>

A Massachusetts-i egyetem geológusa, Stephen Haggerty azt állítja, hogy a gyémántokat alkotó szén számottevő része a világűrből került Földünkre.

Ez ellentmond annak az eddig elfogadott elméletnek, amely szerint a gyémántok azoknak a régen elpusztult növényeknek és tengeri állatoknak a bomlástermékeiből jöttek létre, amelyek a szárazföldi táblák egymásra csúszása során (szubdukció) kerültek a Föld mélyebb rétegeibe, majd az ott uralkodó irdatlan nyomás és pokoli hőmérséklet hatására több millió év alatt kristályosodtak ki.
Ám az őslényleletek és a gyémántok kormeghatározása egyaránt arra mutat, hogy a gyémántokban levő szén több milliárd évvel régebbi, mint az állati és a növényi élet elterjedése a Földön. Haggerty gyanúja szerint a gyémántokban kikristályosodott szén egy része szupernóva-robbanásokból, míg egy másik számottevő hányada a Földbe becsapódó, szénben gazdag meteoritokkal került bolygónkra.

A szén a Naprendszer negyedik leggyakoribb eleme. A Föld kőzeteinek jó része kondritos, azaz a nagy széntartalmú, úgynevezett kondritos meteritokéhoz hasonló, amelyek a szén különféle módosulatát tartalmazzák, köztük Napunknál jóval idősebb gyémántokat is. "Mivel a földtörténet korai szakaszában bolygónkat sűrűn érték meteorit-becsapódások, ésszerű azt feltételezni, hogy a gyémántok is így kerültek hozzánk" - állítja Haggerty, aki szerint érvelését alátámasztják a gyémántok korára vonatkozó legújabb vizsgálatok, és a meteoritokban talált izotóp-összetétellel való nagyfokú egyezés.
Az már régebb óta ismeretes, hogy gyémántok többnyire vulkáni kitörésekkel kerülnek a Föld mélyéből a felszínhez közeli rétegekbe. Ám a vulkánok, amelyek ezt a "szolgálatot" megteszik, jóval fiatalabbak, mint maguk a gyémántok, állítja Haggerty. A viszonylag fiatal vulkánoknak és az idős gyémántoknak ez a kombinációja szerinte arra mutat, hogy a gyémántok csak kialakulásuk után kerültek a magmával a felszín közelébe.
A földtörténetben két olyan, geológiai értelemben rövidnek tekinthető időszak is ismeretes, amelyekben több száz, gyémántokat a felszínre hozó aktív vulkán működött világszerte, szinte egyidejűleg. Az egyik mintegy 1 milliárd éve, a másik pedig nagyjából 100 millió évvel ezelőtt. Haggerty szerint ezekben az időszakokban a Föld mélyebb rétegeinek olvadéka robbanásszerűen tört magának utat a felszín felé: a vulkánkitörések a bolygó felszínén földrajzilag véletlenszerűen elszórva következtek be, nem úgy, mint napjainkban, amikor túlnyomórészt lemeztektonikai törésvonalak mentén jelentkeznek. A kutató úgy véli, ez szintén a gyémántok őseredetiségét, kozmikus származását erősíti meg.

(ÉT)

Ajánló:

Massachusetts-i Egyetem. A JATE (Szeged) gazdag magyar nyelvű oldalai, benne a Naprendszer kialakulásról és a meteoritokról.