Kiszáradó Föld?

Japán tudósok szerint bolygónk 1 milliárd éven belül a kopár Marshoz válik hasonlóvá, mivel a felszíni vízkészlet egyszerűen a bolygó belsejébe szivárog.

A Mars felszíne.Az első hallásra meghökkentő állítás hátterében több éves kutatómunka és komoly számítások állnak. A Tokyo Institute of Technology tudósainak becslései alapján minden évben kb. 1,12 milliárd tonna víz kerül a mélybe, a földköpenybe. Igaz ugyan, hogy ezzel ellentétes irányú vízmozgás is történik – főleg a vulkanizmus révén -, ez azonban nem elegendő a veszteség ellensúlyozásához. Így aztán végül minden víz eltűnik majd a felszínről. Az elmélet szerint lehangoló látványt nyújtó bolygószomszédunk, a Mars is erre a sorsra jutott.

A vízvesztés fő helyszínei az ún. alátolódási (szubdukciós) zónák, ahol az óceáni kőzetlemezek a kontinensek alá buknak. Ilyen területek szegélyezik pl. a Csendes-óceán medencéjének majdnem egészét. Az alábukó óceánfenéken rengeteg vízzel "átitatott" üledék is a mélybe kerül, az ásványszemcsékhez kötődve. A kutatók szerint az így lekerülő víznek csak kb. 20 %-a érkezik vissza a felszínre, a tűzhányók krátereiből a légkörbe kerülve.

A számítások a mélybe kerülő kőzetanyag mennyiségének becslésén, illetve a különböző ásványok vízmegkötő képességén alapszanak. Ha ez a folyamat valóban így játszódik le, akkor az elmúlt 750 millió évben kb. 600 méterrel csökkent a globális tengerszint-magasság.

Az elmélet máris nagy vitát váltott ki. A legtöbb ott kérdőjelezik meg a dolgot, hogy ma még képtelenek vagyunk pontosan meghatározni a földköpeny anyagforgalmának paramétereit, vagyis nem tudjuk mennyi anyag kerül bele, s mennyit jut belőle vissza a felszínre.

S. T.

Ajánló:

Nagyszerű ismeretterjesztő anyag magyar nyelven. Átfogó internetes linkgyűjtemény a geológia és egyéb földtudományok témakörében. Tokiói Technológiai Intézet. Nyelvgyakorlóknak Japán verzió is!