Ősi baktériumok "emlékműve" a Marson?<br/>

Egy új geológiai felfedezés tartja izgalomban a marsi élet lehetőségeivel foglalkozó kutatókat.

Skót és török geológusok nemrég tett felfedezése szerint lehetséges, hogy a Mars egyenlítőjéhez közeli Terra Sabaea egyik névtelen kráterében mintegy 200 négyzetkilométernyi területet beborító fehér sziklatömeg a földi sztromatolitokhoz hasonló, és a hajdan a vörös bolygón élt baktériumok monumentális emlékműve. A Földön egyébként jól ismert, cianobaktériumok által már jó 3 milliárd éve épített, főként karbonátokból álló életnyomok jellegzetes szerkezetét a mikroorganizmusok a vízben oldott kalcium-karbonát kivonásával alakítják ki rétegről-rétegre.

A szóban forgó marsi sziklákról világos színük miatt eddig azt gyanították, hogy túlnyomórészt kalciumszulfátot tartalmazhatnak. Ám nemrégiben a glasgowi Michael Russell vezette geológuscsoport a Törökország nyugati részén levő Salda-tóban olyan szokatlan összetételű sztromatolitokra bukkant, amelyek külsőleg szembeötlően hasonlítanak a marsi sziklákhoz. A belőlük vett mintákból kiderült, hogy ma is épülő sztromatolikról van szó, amelyek az eddig ismertektől eltérően kalcium helyett főként magnézium-karbonátot tartalmaznak. Ez az izgalmas felfedezés felvillantja annak lehetőségét, hogy a rejtélyes marsi sziklák is magas magnéziumtartalmú sztromatolitok lehetnek. Igaz, ezeknek az összetétele egyelőre nem ismeretes, de a kráter körül levő sötétebb kőzetekről már régebben kiderült, hogy magnéziumban gazdagok. Így a talajvíz és a hajdani felszíni vízfolyások is elegendő mennyiségű oldott magnéziumsót tartalmazhattak, amelyből a marsi mikroorganizmusok építkezhettek.
A sztromatolitok jellegzetesen réteges szerkezetűek: bennük jól megkülönböztethető finom és durva szövetű üledékrétegek váltogatják egymást, amelyeket akár egy kisebb robotjármű kamerája is felismerhet. Russell szerint, ha ez beigazolódik, az újabb jele lesz a hajdanvolt marsi életnek.

Az 1996-ban nyilvánosságra hozott képen feltételezett baktériumok láthatók egy bizonyíthatóan marsi eredetű meteoritban. Figyeljük meg a hosszúkás fehér alakzatokat.

A Nakhla-meteoritban talált feltételezett marsi sejt, amelynek kora mindössze 700 millió év. Ez azért meglepő, mert korábban úgy gondoltuk, hogy a Marson csak évmilliárdokkal ezelőtt létezhetett bármilyen élet.

(ÉT)

Ajánló:

A marsi élet kutatása. Képek és videofilmek is letölthetők. Feltételezett baktériumok marsi eredetű meteoritokban. Kutatás a DNS-mintázatok alapján. Fantasztikus asztrobiológia oldal, ahonnét minden elérhető a témában! Az egyik legjobb indulóoldal a vörös bolygó tanulmányozásához.