Tíz bolygó helyett csak nyolc?

Miközben a tizedik bolygót keressük, valójában még kilenc igazi planéta sincs a Naprendszerben. A Plútó helyzete ugyanis enyhén szólva vitatható.

Bolygó-e valójában a Plútó? Ez az, amin a csillagászok is vitatkoznak, mióta az IAU (Nemzetközi Csillagászati Szövetség) néhány tagja azt javasolta, hogy a Plútó kapjon kisbolygó besorolást. Miért? Egyrészt mert nagyon kicsi. Hatszor kisebb, mint a Föld és kisebb a Naprendszer hét legnagyobb holdjánál is. A saját holdja (a Charon) viszont a bolygójához képest a legnagyobb a Naprendszerben (átmérője kb. 40 %-a a Plútóénak).



A Plútó igen elnyúlt elliptikus pályája szintén szokatlan. Ez az egyetlen bolygópálya, amely egy másik bolygóét (Neptunusz) keresztezi, és ráadásul 17 fokkal elhajlik a Naprendszer fősíkjához képest. Korábban felvetődött, hogy a Plútó a Neptunusz holdja volt, de megszökött és ellipszispályára állt a Nap körül. Később, a Plútó és a Neptunusz pályáinak alapos elemzésével bebizonyították, hogy ez a lehetőség nem túl valószínű.

A Plútó anyagi összetétele ismeretlen, de a sűrűsége (kb. 2 g/cm3) jelzi, hogy valószínűleg kőzetek és jég keveréke. Az összes többi kőzetbolygó - Merkúr, Vénusz, Föld, Mars - a belső Naprendszerben helyezkedik el, közel a Naphoz. A Plútó kivételével az összes külső bolygó - Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz - gázóriás. A Plútó tehát sehogyan nem illik a képbe.
A Plútó a nyolcadik bolygó mögött

Sajátosságai ellenére, a Plútó bolygó-státusza soha nem volt veszélyben, egészen 1992-ig, amikor David Jewitt és J. Luu felfedeztek egy különös objektumot, melynek az 1992-QB1 nevet adták. A QB1 egy aszteroida méretű jeges égitest, amely 1,5- szer távolabb kering a Naptól, mint a Neptunusz. A QB1 volt az első utalás arra, hogy talán más is van a Plútón kívül a Naprendszer külső tartományaiban.

Azóta már közel 100 hasonló objektumot találtak. Összetételük valószínűleg hasonló a Plútóéhoz és akárcsak a Plútó, számos objektum 3:2 arányú rezonanciapályán kering a Neptunuszhoz képest (vagyis amíg a Neptunusz háromszor, addig ezek kétszer kerülik meg a Napot). Ez stabil pozíciót biztosít számukra. E Neptunuszon túli égitestek halmaza Kuiper-öv néven vált ismertté.

A csillagászok 38.000-re becsülik az olyan Kuiper-objektumok (KBO) számát, amelynek átmérője nagyobb, mint 100 km. Ez mind mennyiségben, mind tömegben több százszorosa a Mars és Jupiter közti "klasszikus" aszteroidaövben található objektumokénak.

Bolygó-e tehát a Plútó, vagy inkább egy alvó üstökös, vagy egyszerűen a Kuiper-öv legnagyobb ismert tagja? Viszonylag nagy méretén kívül a Plútó úgyszólván megkülönbözhetetlen a Kuiper-objektumoktól és a rövid periódusú üstökösöktől. A fő különbség a Plútó felszínének fényvisszaverő képessége (albedója), ami lényegesen nagyobb az ismert Kuiper-objektumoknál.
"A Plútónak a nagyobb az albedója (kb. 60%), mint amit gyanítunk a többi KBO-ról." - magyarázza Dr. David Jewitt. "De ez a méret "mellékterméke" - a Plútónak ugyanis fenntarthat egy ritka légkört, amiből előfordulhatnak világosabb felszíni kifagyások.

D. Jewitt és kollégái az IAU-nál vezetik a kutatást az új KBO-tagok után. Jelenleg egy ötven négyzetfoknyi területet figyelnek a Hawaii Egyetem 8912x8912 pixeles CCD kamerájával, és kísérleteznek egy még nagyobb, 12.000x8000 pixeles kamerával is. Erőfeszítéseikkel már eddig is jelentős sikereket értek el. Több mint negyven objektumot fedeztek fel, köztük néhány mérete megközelíti a Plútóét.
"Annak ellenére, hogy csak egy nagyon picinyke szeletét figyeltük meg az égboltnak, már találtunk olyat is, melynek átmérője a Plútóénak egyharmada" - mondja D. Jewitt. Ott van például az 1996-TO66, amelynek átmérője 800 km. "Hihetetlen, hogy a Plútó lenne az egyetlen 2000 km-es átmérőjű Kuiper-objektum. Azt hiszem, hamarosan lesz Plútó-2 és Plútó-3 is."

A Plútó-Kuiper-Expressz-űrszonda rajza, amely a NASA tervezőinek reményei szerint 2010. körül meglátogatja a Plútót és holdját, a Charont. A Plútó az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amit még nem vizsgáltunk űrszondával közelről, így rengeteg alapvető kérdés megválaszolatlan. Például mik azok a sötét foltok a Plútón, amiket a HST képein látunk? Lehet, hogy fotokémiai reakciók, melyeket kozmikus sugarak okoztak, vagy ősi szerves anyag által borított területek? Vannak-e a Charonnak is sötét foltjai és légköre, vagy egészen másfajta égitest lenne? A küldetés tervezői remélik, hogy meg tudják majd válaszolni ezeket a kérdéseket, sok másikkal egyetemben. A Plútó-Charon találkozás sikerétől függően a szonda tovább folytathatja útját, a Kuiper-objektumok felkeresésével.

A kilences varázsa

Dr. Jewitt felvetette azt az érdekes lehetőséget, hogy egyes, ma még ismeretlen KBO-k nagyobbak lesznek, mint a kilencedik bolygó. Mit jelent a Plútó számára? Megfosztják-e bolygó-rangjától és visszaminősítik-e a Kuiper-öv egyszerű tagjai közé? Esetleg az újonnan felfedezett "Plútók" is megkapják-e a kitűntető bolygó címet?

Nehéz kérdések, melyek megválaszolása a csillagásztársadalomra vár. Most, akárhogy is, a Plútó státusza biztosnak tűnik. 1999. február 3-ai sajtóközleményében az IAU így nyilatkozott: "Nem érkezett javaslat arra, hogy a Plútót "lefokozzuk", bár az utóbbi időben tekintélyes számú kisebb objektumot fedeztek fel a külső Naprendszerben olyan pályákkal és valószínűleg olyan más tulajdonságokkal, melyek hasonlóak a Plútóéhoz.
Felvetődött, hogy a Neptunuszon túli objektumokat magába foglaló listára a Plútót is felvegyék, megkönnyítve így az erre irányuló kutatások, számítások összehasonlítását. Ez az eljárás azonban semmiképpen sem fosztaná meg a Plútót bolygó-státuszától.

Hamisnak bizonyult hírek - melyek szerint az IAU meg akarta fosztani a Plútót bolygó-státuszától - nagy felzúdulást keltettek a csillagászok és a sajtó körében. Úgy látszik, hogy mind a csillagászok, mind a közvélemény kötődik érzelmileg a Plútóhoz, mint bolygóhoz. Mindemellett, ha több olyan Neptunuszon túli objektumot fedeznek fel a jövőben, amelyek nagyobbak a Plútónál, a vita kiújulhat.

Sz. T. - S. T.

Ajánló:

Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) 1999. február 3-ai sajtóközleménye a Plútó státuszáról. Egy küldetés a Naprendszer peremének felderítésére.