A Nobel-díjakról

1999. szeptember 30-án tették közzé, hogy a német Günter Grassnak ítélték az ez évi irodalmi Nobel-díjat, október 1-től pedig megkezdődik a Nobel-díjak "évada".

A héten nyilvánosságra hozzák az orvosi (október 11.), a fizikai és a kémiai (október 12.), a közgazdasági (október 13.) majd utolsóként, október 15-én a Nobel-békedíj kitüntetettjének nevét.
"Inventas vitam iuvat excoluisse per artes" - (Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni). Ez a jelmondata annak az éremnek, amelyet a Nobel-díj kitüntetettjei kapnak.
A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén döntött úgy, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg. Eszerint "A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében."
1969. óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek.
A fizikai és kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Stockholmi Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják.

Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek (Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében).
A fenti intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik.
Nobel halála után a kitüntetettek fél évszázadig évről évre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében 1953-ig a vagyont nem lehetett beruházásokra fordítani. Ekkor módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómentességre vonatkozó részt, és a vagyon ismét növekedésnek indult, az idén 7,9 millió svéd koronát (964 ezer dollárt) tesz ki a jutalom.

Vladár Tamás - Sajtóadatbank

(MTI)

Ajánló:

Részletes háttéranyag Beck Mihály tollából. Képek és linkek gazdagítják a remek összeállítást. A hivatalos honlap. A következő napokban itt láthatók az új díjak.

Korábban: