Éghajlatváltozás: csak találgatások<br/>

Az éghajlatkutatók újabban azt mondják, lehet, hogy előrejelzéseik túl bizakodók voltak. De az sincs kizárva, hogy túl borúlátók. Miképp lehetséges ez? Úgy, hogy az éghajlatváltozást alapvetően befolyásolja, hová fejlődik a jövőben a széndioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló technika.

Márpedig ezt olyannyira lehetetlen megjósolni, hogy 2100-ra a mind a mainál ötször magasabb, mind valamivel alacsonyabb széndioxid-szintet elképzelhetőnek tartanak a szakértők. Az ENSZ kormányközi szervezetet (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) működtet az éghajlatváltozás problémáinak felderítésére. Régebben az IPCC jelentéseiben egy olyan forgatókönyv alapján számoltak, amely szerint a kormányok nem tesznek semmit a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért. Ennek alapján várhatóan a mainak a kétszeresére nőne az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja, s így a globális felmelegedés 2 és 4 Celsius-fok között várható.
Újabban azonban az IPCC már nem elégszik meg ezzel a forgatókönyvvel, sőt, kevéssé tartják valószínűnek a kutatók. Ehelyett a Föld népességének, a gazdaság és a technológia fejlődésének figyelembevételével új, egyformán valószínű lehetőségekről számolnak be. Hagyományosan 18 milliárd tonnára, a mainak a háromszorosára becsülték 2100-ra az évi széndioxid-kibocsátást. Az újabban felmerülő lehetőségek figyelembevételével ez 4,3-tól 36,7 milliárd tonnáig terjedhet, a legvalószínűbb, hogy 6 és 29 milliárd tonna között lesz. Az előrejelzések nagy része magasabb értékeket jósol, mint a korábbiak, jóllehet a növekvő kibocsátás elkerülhető.

(ÉT)

Ajánló:

Korábban:

A globális (egész Földre vonatkoztatott) felszíni átlaghőmérséklet jelenleg 14,0 Celsius fok. Az átlaghőmérséklet 1861 és 1997 között 0,57 Celsius-fokkal növekedett.