Etna: kakukktojás az olasz vulkánok között<br/>

A szicíliai Etnát már nagyon régóta vizsgálják a geológusok, ennek ellenére még mindig sok rejtély övezi a nemrégiben ismét kitört vulkánt. Sok szempontból kilóg a többi olasz vulkán közül; még az is kérdéses, hogy egyáltalán miért pont ezen a helyen jött létre.

A vulkánok működésének általánosan elfogadott elmélete alapján Európa legnagyobb vulkánja egyáltalán "nincs jó helyen". Az Etna oldalán lefolyó láva összetétele nem a szárazföldi vulkánokéhoz hasonlít, hanem inkább az óceán középi hátságok vulkánjaihoz. A vulkanológusok fő problémája tehát az, hogy miért éppen itt van az Etna, és miért ilyen a láva összetétele.
A vulkánok általában két különböző típusú övezetben fordulnak elő: ahol két tektonikai lemez eltávolodik egymástól és ahol két tektonikai lemez összeütközik. Amikor a lemezek eltávolodnak (az óceán középi hátságoknál) egy hasadék alakul ki a föld kérgén, és itt olvadt kőzet áramlik fel a Föld belsejéből. Amikor pedig két lemez összeütközik, az egyik lemez betolódik a másik alá, és ott megolvadva lávát szolgáltat a felette kialakuló vulkánhoz. A Szicíliától északra húzódó vulkáni szigetfüzér ez utóbbi típushoz tartozik. Ezeknek a kialakulása két mediterrán mikrolemez összeütközésére vezethető vissza: a Jón-lemez északkelet felé halad, és közben betolódik a Tirrén-lemez alá. A mélyben a Jón-lemez részleges megolvadásával magma képződik, ami biztosítja a szigetek vulkánjainak láva utánpótlását.
Kezdetben a kutatók azt hitték, hogy az Etna is ennek a láncolatnak a tagja, bár ez kissé délkeletre van a többitől, és inkább már az afrikai tektonikai lemezen helyezkedik el. A megolvadó tektonikai lemezből képződő magma kémiai összetétele eltér a közvetlenül a Föld belsejéből feltörő magmáétól. A szigetek vulkánjaiból kiömlő lávák a megolvadt lemez kémiai aláírását viselik magukon, az Etna lávája viszont inkább a Föld belsejéből származó magmához hasonlít. Akkor talán csak véletlenül alakult ki ilyen közel a többihez, és ráadásul nagyjából ugyanabban az időben?
A Nature magazinban egy izraeli és egy amerikai kutató magyarázatot adott arra, hogyan hozta létre az Etnát ugyanaz a fent említett lemezmozgás, amelynek azonban a lávája máshonnan származik. A szeizmikus adatok segítségével ugyanúgy meg lehet vizsgálni a lemezek szerkezetét és elhelyezkedését, mint az ultrahangos vizsgálatokkal a születendő babákat. Ez alapján a két tudós felállított egy modellt, melyben a Jón- és a Tirrén-lemez úgy működik, mint egy tűzhely fújtatója, és beszívja a magmát a Föld belsejéből.
Mivel hidegebb és sűrűbb a környező tektonikai lemezeknél, a Jón-lemez lesüllyed. Eközben egy rés nyílik a Jón-lemez és a felül lévő Tirrén-lemez között. Ez olyan, mint a fújtató nyílása, de levegő helyett magmát szív be alulról. A két kutató szerint a magma oldalról jön, az afrikai lemez alól, ezért a kémiai összetétele nem egyezik meg az olvadt lemezanyagból táplálkozó többi vulkán lávájával. Amikor a két lemez között kinyíló ék alakú üreg megtelik magmával, akkor következik be az Etna kitörése. A környék lakóinak őszinte sajnálatára azonban ez a modell sem tudja előre jelezni, hogy mikorra várható a következő kitörés.

Dulai Alfréd

Ajánló:

A nagyszerű fotógaléria mellett itt érhetők el azok a videokamerák is, amelyek folyamatosan figyelik az olasz vulkánóriásokat. Olaszország tűzhányói. Az Etna élőben!