Galileo Millennium Mission<br/>

A Galileo-űrszonda 2000. január 3-án egy Europa melletti elrepüléssel köszöntötte az új évet, 351 km-rel suhanva el a jeges hold felszíne felett. Lehetséges, hogy a NASA az év végéig meghosszabbítja a küldetést.

A Galileo 1995. december 7-e óta kering Jupiter körüli pályán, az óriásbolygót és holdjait tanulmányozva. Az alapküldetés feladatainak teljesítése után a kb. 2 éve zajló, Galileo Europa Mission nevű küldetési szakasz következett, amely 2000. január 31-én ér véget. Az eredeti tervek szerint ez az egész küldetés végét is jelentette volna, így 1999 októberében és novemberében két közeli Io-elrepülést hajtottak végre. Úgy tűnik, a szonda jól viselte a Jupiter erős sugárzási környezetét (az Io a legbelső hold), s minden műszere és berendezése megfelelően működik. Miután a szükséges anyagi erőforrások is biztosítottnak látszanak, elvben a küldetés további egyéves kiterjesztéséről döntöttek a NASA illetékesei. A Galileo az új tervek szerint 2000 végéig teljesíti feladatait, a Galileo Millennium Mission keretében. Ez azért is igen örvendetes, mert a Szaturnusz felé tartó Cassini-űrszonda december végén fogja legjobban megközelíteni a Jupitert, hogy gravitációs lendítést hajtson végre. A két szonda így december hónapban egyidejűleg vizsgálhatja a bolygók királyát, ami nem akármilyen lehetőséget kínál párhuzamos megfigyelések elvégzésére.

A Galileo 2000. január 3-án egy Europa melletti elrepüléssel köszöntötte az új évet, 351 km-rel suhanva el a jeges hold felszíne felett. A műszerek az égitest körüli töltött részecskék eloszlását és mágneses terét tanulmányozták. Az esetleges mágneses zavarok alapján további információk nyerhetők a jég alatt feltételezett óceánról, amelyben az élet is lehetséges lenne. Ilyen zavarok ugyanis a vízben keletkező elektromos áram miatt is kialakulhatnak. Ugyancsak január 3-án a Jupiter kisméretű holdjainak vizsgálata, majd egy nappal később az Io megfigyelése következett. Az adatokat a szonda jelenleg is folyamatosan továbbítja a Földre.

Bár a meghosszabbított küldetés részletes forgatókönyve még nem készült el, annyi már tudható, hogy február 22-én egy Io-, május 30-án és december 28-án pedig egy Callisto-megközelítés következhet. A Galileo a legsikeresebb bolygókutató űrszondák egyike, amely új alapokra helyezte a külső Naprendszerrel kapcsolatos ismereteink jelentős részét.

S. T.

Ajánló:

Korábban: