Teljes holdfogyatkozás január 9-én<br/>

2001. január 9-én este az évezred első fogyatkozását figyelhetjük meg, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Égi kísérőnk lassan beúszik bolygónk árnyékkúpjába, s fokozatosan mélyvörös árnyalatot ölt.

Holdfogyatkozások alkalmával a Föld árnyéka a Holdra vetül. Ilyenkor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban állnak, a jelenség tehát teliholdkor következik be. A Föld árnyékkúpja és a holdpálya metszi egymást. A méret- és távolságarányok miatt a Hold átmérőjénél mindig nagyobb átmérőjű árnyékfolt keletkezik. Égi kísérőnk legtöbbször a Föld árnyékkúpja "alatt" vagy "fölött" halad el - ez a magyarázata annak, hogy nem minden telihold alkalmával észlelhetünk holdfogyatkozást.

Az ábrán megfigyelhető geometriai viszonyok miatt a földárnyék két részre bontható: félárnyékra (penumbra) és teljes árnyékra (umbra). A félárnyékba való belépéskor a Hold fényessége csökken. Ha ezután a teljes árnyék részben halad keresztül a holdkorongon, akkor részleges holdfogyatkozás játszódik le. Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnk teljes egészében az umbrába kerül.

Már az ókori görögök is megfigyelték, hogy a földárnyék alakja a Holdon mindig ív alakú, s nem egyenes vonal. Ez akkoriban igen fontos bizonyíték volt a Föld gömb alakjára. Arisztotelész a Kr. e. IV. században az árnyék ívéből megállapította, hogy a két égitest méretaránya kb. 1:3, vagyis a Föld átmérője kb. háromszor nagyobb a Holdénál.

A földárnyék mérete meghatározható, ha egy csillag segítségével az égbolt forgását követve ugyanarra a filmkockára többször is lefényképezzük a Holdat. Előtte ki kell próbálni a telehold fényképezéséhez szükséges expozíciós időt, mert az alulexponált képeken a földárnyék nagyobbnak, a túlexpontált képeken pedig kisebbnek tűnik. (Akira Fujii felvétele.)

A holdfogyatkozás jelenségét - a napfogyatkozással ellentétben - védőeszköz nélkül figyelhetjük meg, a szem károsodásának veszélye nem áll fenn. Távcsövön keresztül is nyugodtan szemlélhetjük - ekkor még nagyobb élményben lesz részünk.

A teljes holdfogyatkozások ritkábbak, mint a teljes napfogyatkozások, egy-egy földrajzi helyen mégis sokkal gyakrabban figyelhetők meg. Ennek oka, hogy míg a teljes napfogyatkozás csak egy szűk sávban vonul végig a földfelszínen - lásd a tavaly nyári fogyatkozást -, addig a teljes holdfogyatkozás egy időben az egész Földről, pontosabban a Föld felszínének a feléről látható.

Ellentétben a napfogyatkozással, a Hold nem válik teljesen láthatatlanná a fogyatkozás során; halványan, többnyire vörös színben pompázva mindvégig látható marad. A Napból érkező fehér fény a Föld légkörén átszűrődve megtörik, szétszóródik, de különböző mértékben: legjobban a kék, legkevésbé a vörös összetevője. A túlnyomóan vörös árnyalatú fény halványan bár, de továbbra is megvilágítja a Holdat, mivel a légkör fénytörése bejuttat egy kis fényt a teljes árnyék területére.

A teljes holdfogyatkozások alkalmával sok megfigyelést és mérést végezhetünk, így például megfigyelhetjük a nagyobb holdi alakzatok fedéseit. Aki részletesebben érdeklődik a megfigyelési és fotózási lehetőségek, illetve a mélyebb szakmai háttér iránt, az ajánlóban felsorolt linkek segítségével bőséges magyar nyelvű információhoz juthat.

A 2001. január 9-ei teljes holdfogyatkozás időadatai

(időpontok helyi időben, KözEI; h = óra, m = perc; P1, U1 stb.: kontaktusok jelzése)

P1: a Hold belép a penumbrába (félárnyékba): 18h 43,5m

U1: a Hold belép az umbrába (teljes árnyékba): 19h 42m

U2: a teljes fogyatkozás kezdete: 20h 49,5m

A fogyatkozás közepe: 21h 20,5m

U3: a teljes fogyatkozás vége: 21h 51,6m

U4: a Hold kilép az umbrából: 22h 59,1m

P4: a Hold kilép a penumbrából: 23h 57,6m

Tipp: a jelenség megtekintését a teljes fogyatkozás kezdetekor, tehát 19.42-kor érdemes kezdeni, mivel a korábbi félárnyék hatása szinte alig érzékelhető.

S. T.

Szabó Lőrinc: Holdfogyatkozás

Nyáréji tó. Jegenyék, álmodók.
Sugársokszögön körben ráng a pók.
Öreg ezüstben öreg topolyák.
Ünnepély ma a megbűvölt világ
s nagy némajáték: éjfél s egy között
Árnykúpunk hegye lassan átsöpört
az égi Gömbön s úgy üzent felém,
hogy van a Földön túl is esemény.
De, lám, a csillag újra gyúl s tovább
hinti az űrbe halk álomporát.
Bár meg sem moccan, rohan minden út.
Kúszik rólunk is a fekete kúp.
Búcsuzót dünnyög a fülemüle.
Álommá zsongul a tücsökzene.
Majd a legpuhább lepke is elül,
a Hold a szomszéd kertbe menekül
s ott játszik tovább, ezüstcsöndü fény,
a pók sokszögű tündérlemezén.

Ajánló:

Élő webkamera a holdfogyatkozásról. Tippek a jelenség megörökítésével kapcsolatban. Az aktuális holdfogyatkozás részletes adatai. A felvételeket Óvári László készítette egy QiuckCam CCD kamerával. A nap- és holdfogyatkozások rövid leírása, magyar nyelven. Részletes háttérinformációk a holdfogyatkozás folyamatáról és a megfigyelhető jelenségekről. Amatőrcsillagász észlelőlap is letölthető. 2001. január 9-én a Földről holdfogyatkozást látunk. De mit látnánk, ha egy holdi űrbázison laknánk?