A Hipparcos már 8 éve látta...<br/>

A Hipparcos műhold adatait áttanulmányozva kiderült, hogy egy közelmúltban nagy visszhangot kiváltó exobolygót már 8 évvel korábban is észrevehettek volna a csillagászok.

A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy amerikai kutatóknak először sikerült észlelni, amikor egy Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) részben eltakarta napját, a HD 209458-at. Noël Robichon és Frédéric Arenou, a Párizsi Obszervatórium csillagászai nemrég arról számoltak be, hogy az ESA Hipparcos nevű műholdja már négy évvel a legelső exobolygó felfedezése előtt (!) észlelte a HD 209458 bolygójának napjára vetett "árnyékát", csak éppen ez az adat akkor elkerülte a kutatók figyelmét.

1989 és 1993 között a Hipparcos több mint 118 ezer csillag távolságát és mozgási jellemzőit határozta meg. A műholdnak az volt a fő feladata, hogy mérései alapján egy új, az eddigieknél pontosabb kozmikus távolságskálát állítsanak fel. (Ez egyébként sikerült is.) Földön kívüli bolygók felfedezése nem szerepelt a programjában, s műszerei nem is voltak alkalmasak arra, hogy kimutassák azokat a finom kis távolságváltozásokat, amelyeket egy csillag mozgásában esetleges bolygójának gravitációs hatása kelt. Ugyanakkor a Hipparcos, miközben a csillagok távolságát meghatározta, egyúttal felvételeket is készített a csillagokról, amelyeknek a felbontása viszont elegendő volt ahhoz, hogy a fényességükben bekövetkező esetleges változásokat is kimutassa.

A két francia csillagász most azt a hatalmas archívumot vizsgálta át, amelyet a Hipparcos működése során felhalmozott. Így derült ki, hogy a műhold az említett ötéves időszakban ötször is észlelte a HD 209458 luminozitásának ideiglenes csökkenését, amelyről ma már tudjuk, hogy azt bolygójának a csillag előtti elvonulása okozta. A legrégebbi ilyen megfigyelés 1991 április 17-ről származik, azaz 4 évvel az első exobolygó felfedezése, és több mint 8 évvel a mostani elhaladás megfigyelése előtti időszakból.

A HD 209458 bolygója egy hatalmas gázóriás, amely napjához nagyon közel keringve 3,52 naponként kerüli meg a csillagot. Hála a Hipparcos első megfigyelése óta eltelt 8 esztendőnek, a bolygó pályája immár 1 másodperces pontossággal ismert, ami húszszor jobb eredmény, mint amire az amerikai kutatók jutottak.
A Párizsi Obszervatórium munkatársai egyébként a továbbiakban részt vesznek a francia COROT nevű műhold programjában, amelynek célja a Földhöz hasonló exobolygók észlelése részleges "napfogyatkozások" révén, továbbá az ESA (Európai Űrügynökség) GAIA programjában, amely az immár hagyományos közvetett módszerrel keresi a Jupiterhez hasonló Naprendszeren kívüli óriásbolygókat.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Az eredeti (angol nyelvű) sajtóanyag a Párizsi Obszervatórium honlapján.

Korábban: