Egymilliárd év múlva a Föld kiszárad<br/>

Egy amerikai tudós szerint a Föld életének 90%-a már eltelt, s kb. 1 milliárd év múlva teljesen kiszárad.

James Kasting, a Pennsylvania State University professzorának számítása szerint a Nap hőmérsékletének növekedésével bekövetkező szárazodás miatt egymilliárd év múlva a Föld óceánjai, tengerei eltűnnek. Azonban még ez előtt a légköri széndioxid mennyisége annyira csökken, hogy az nem lesz képes eltartani a tápláléklánc alapját képező növényvilágot.

"A Nap, akárcsak a többi fősorozatbeli csillag idővel egyre fényesebbé válik, és végül olyan magas hőmérsékletet ér el, amely elég ahhoz, hogy az óceánok elpárologjanak" állítja Kasting professzor.

A csillagok fejlődését színképtípusuk (hőmérsékletük) és fényességük függvényében szokták ábrázolni az ún. Hertzsprung-Russel diagramon (HRD); ennek egyik jól kivehető ága a főág, melynek tagjai az ún. fősorozatbeli csillagok. Ezek belsejében az energiatermelést a hidrogén-hélium fúzió szolgáltatja. A másik két nagyobb csoportot pedig az óriáscsillagok és a fehér törpék adják; az előbbiekben már nincs elegendő hidrogén a héliummá történő átalakuláshoz, így a hélium-atommagok alakulnak át szén-atommagokká.

"A csillagászok mindig is tudták, hogy az óceánok valamikor el fognak párologni, de ennek időpontját akkorra tették, amikor a Nap elhagyja a főágat, és vörös óriássá válik. Ez nagyjából ötmilliárd év múlva fog bekövetkezni, amikor is a Nap tágulása közben eléri, "bekebelezi" és elpusztítja a Merkúrt. A Vénusz is elveszti légkörét, és egy még forróbb, felégetett, sivár bolygóvá válik" - véli a tudós. "Az én számításaim ugyan jóval pesszimistábbak, és a lehető legrosszabb esetet feltételezik, de szerintem az óceánok jóval korábban, kb. egymilliárd év múlva tűnnek el a Földről."

A felszíni vizek intenzíven párologni kezdenek, s lassan az egész bolygón meleg, párás klíma alakul ki. Felgyorsul a mállás, a kőzetek vegyi eróziója. A vízbe került oldott fémek - főleg a kalcium - rengeteg szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, amely végül karbonátos kőzetek formájában a légkörből az óceánokba, tengerekbe kerül. Ezáltal egyre kisebb koncentrációban lesz jelen a légkörben, veszélyeztetve a növények alapvető életműködéseit (a növények a légköri szén-dioxidból építik fel testük szerves anyagait).

Végül a víz nagy része a sztratoszférán keresztül az űrbe távozik, majd az összes felszíni vizet elveszti bolygónk. A Föld a mai Marshoz válik hasonlóvá.

Jelen és jövő - Föld és Mars

Vas Ottó

Korábban:

Az egyesült államokbeli Brown Egyetem kutatói James Head geológusprofesszor vezetésével a Mars topográfiai adatainak elemzése során arra az eredményre jutottak, hogy a Marson valaha létezhettek óceánok, amelyek több százmillió évvel ezelőtt kiszáradtak. Egy másik forgatókönyv: japán tudósok szerint bolygónk 1 milliárd éven belül a kopár Marshoz válik hasonlóvá, mivel a felszíni vízkészlet egyszerűen a bolygó belsejébe szivárog. A mondás, miszerint "a nagyhalak felfalják a kishalakat", gyakran a csillagok és bolygóik viszonylatában is igaz.