Keresztül az üstököscsóván<br/>

Vágólapra másolva!
Négy évvel ezelőtt a Nap sarkvidékeit megfigyelő Ulysses űrszonda váratlanul egy üstökös hatalmas kiterjedésű csóvájába került. A kutatók csak most derítettek fényt az esetre, s egyúttal azt is megállapították, hogy a Hyakutake-üstökösről volt szó, amelynek csóvája jóval messzebbre nyúlt, mint gondolták.
Vágólapra másolva!

"Az esély, hogy az Ulysses pályája egy üstököscsóván halad keresztül, körülbelül akkora volt, mint hogy valaki bankot robbant Monte Carlóban - e szavakkal érzékeltette az esemény valószínűtlenségét Edward Smith, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának munkatársa. A váratlan találkozást megelőzően az Ulysses több száz millió kilométerre volt a Hyakutake magjától és látható csóvájától. Senki sem számított arra, hogy az üstökös láthatatlan csóvája viszont mintegy 500 millió kilométer hosszan elnyúlik, ami több, mint a Nap és a Föld távolságának háromszorosa.

Négy éve láthattuk az égbolton a fényes Hyakutake-üstököst.A Hyakutake-üstökös a XX. század egyik leglátványosabb égi jelensége, amely 1996 tavaszán ragyogott az égbolton. A már hat éve pályán lévő Ulysses űrszonda magnetométere és egyéb berendezései eközben a napszélről gyűjtöttek adatokat. Május elsején a műszerek, látszólag minden ok nélkül, néhány órára teljesen "megbolondultak": adataik szerint a napszél szertefoszlani látszott, és az azt kísérő mágneses tér alaposan eltorzult. Más műszerek olyan gázok jelenlétét mutatták ki, amelyek a napszélben szokásosan nem fordulnak elő. A kutatók észlelték ugyan a zavart, de jelentőségét akkor nem ismerték fel. "Váratlanul egy tűre bukkantunk a szénakazalban, de ügyet sem vetettünk rá, mert akkor éppen nem tűt kerestünk" - magyarázta George Gloeckler, az Ulysses napszélion-elemző munkacsoportjának vezetője. Pedig a műszerek egyértelműen olyan ionokat jeleztek, amelyeknek az előfordulása az üstökösökben gyakori. A magnetométeres mérések pedig szintén olyan változásokat mutattak ki a mágneses térben, amilyeneket az üstököscsóvák okoznak.

Az üstökösökről úgy vélik, hogy a bolygók keletkezését megelőző időszak hibernált túlélői, amelyek a Naprendszer ősanyagát hordozzák fagyos testükben. Így kulcsként szolgálhatnak a Föld és az élet keletkezése rejtélyének megfejtésében. Bizonyos elméletek szerint az üstökösök "termékenyítették meg" a Földet, azaz szórták szét rajta az élő anyag építőelemeit. Ezek a "piszkos hógolyók" a Naphoz közeledve a melegedés hatására egyre növekvő por és gázcsóvát növesztenek, amelyek fékezik a napszél áramlását, és eltorzítják az azt kísérő mágneses teret.

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója a Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban figyelt fel a napszél 1996-ban mért rendellenes viselkedéséről szóló beszámolóra. A cikk az Ulysses napszélion-elemző műszerének adatain alapult, ám a magnetométer ezzel egyidejű méréseivel összevetve hamar kiderült, hogy az is észlelte az anomáliát. Jones és munkatársai elemezték az adatokat, s arra a következtetésre jutottak, hogy egy üstökös csóvája éppen ilyen torzulásokat okozhat. A nyomokból ennek alapján már egyértelműen azonosítható volt, hogy a "tettes" nem lehetett más, mint a Hyakutake.



A Föld és a Hyakutake-üstökös pályája

Mindeközben George Gloeckler és munkatársai a Marylandi Egyetemen, Jonesék eredményét hallva újra átvizsgálták az ionelemző adatait, s megállapították, hogy a szén, a nitrogén és az oxigénionok eloszlása a zavar időtartama alatt szinte kísértetiesen hasonlított a Halley-üstökösnél mért hasonló adatokkal. "Igencsak meglepődtünk, hogy az üstökös csóvája ilyen messzire nyúlik - mondta Gloeckler, hozzátéve, hogy a két egymástól független eredmény alapján immár aligha vonható kétsége, hogy az Ulysses valóban átrepült a Hyakutake-üstökös csóváján.

Az 1990-ben felbocsátott Ulysses az első űrszonda volt, amely az ekliptikából kiemelkedve Az 1990-ben elindított Ulysses űrszonda a NASA és az ESA közös vállalkozása. A szonda elsődleges feladata a Nap sarkvidékeinek tanulmányozása, ezért pályasíkja csaknem merőleges az ekliptikára. Az Ulysses főként a Nap mágneses terét és a napszelet vizsgálja: kamera nincs a fedélzetén, érzékeny műszerei viszont számos "láthatatlan" jelenségnek - köztük az üstököscsóvák részecskéinek - a kimutatására alkalmasak.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag az Ulysses honlapján.