Szent krokodilok nagyüzemben<br/>

Új leletek arról árulkodnak, hogy az ókori egyiptomiak "nagyüzemben állították elő" a szent állatokat, akikkel igencsak kegyetlenül bántak.

A Medínet-el-Fajjúm közelében lévő narmouthiszi ásatások új megvilágításba helyezik az ókori egyiptomi városban, Krokodeilopoliszban, a krokodilisten, Szobek számára épült templomokban folyó üzleti életet.

Az Edda Bresciani vezette kutatócsoport Narmouthiszban téglából és mészkőből épített, Kr. e. II. század végi templomra bukkant. Az egyik teremben harminc krokodiltojást helyeztek el gondosan egy padlóba mélyített lyukban. A szomszédos teremben kiváló állapotban megőrződött medencét találtak. "A templom a szent krokodilok "óvodája" volt" - nyilatkozta a kutató. Mihelyt kikeltek a tojásokból a krokodilok, a medencében növekedtek tovább, mielőtt feláldozták és mumifikálták volna őket. Egy közelben lévő építményben hatvan tojást és hasonló medencét találtak.

A leletek ellentmondanak azoknak az ókori forrásoknak, amelyek az ókori egyiptomiak rendkívüli állatszeretetéről tudósítanak. Hérodotosz például azt írta a Kr.e. V. században: ezekkel az állatokkal a leggondosabban bánnak, amíg élnek, haláluk után pedig bebalzsamozzák és szent sírba temetik őket. Sztrabón a Kr.e. I. században, miután meglátogatta Krokodeilopoliszt megerősítette a Hérodotosz által leírtakat. Arról számolt be, hogy az oda zárt krokodilokat istenként imádták, arannyal vették körül és bőséges táplálékot - húst, gabonát és mézes kekszet - kaptak.

Bresciani szerint azonban az új leletek arról árulkodnak, hogy "nagyüzemben állították elő" a szent állatokat, akikkel igencsak kegyetlenül bántak. Az ókori egyiptomiak Szobeket, a krokodilfejjel ábrázolt férfit, a világ teremtőjeként tisztelték. Bresciani azt állítja, a tojásokat csak azért vitték oda, hogy a kibújt állatokat legyilkolják, bebalzsamozzák, és a templomba zarándoklóknak jó áron eladják őket.

(Élet és Tudomány)