Megtalálták az "első európaiak" maradványait<br/>

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan koponyamaradványokat talált Grúziában, amelyek a legősibb, Eurázsiában talált emberfélékhez tartozhatnak. Ők lehettek azok, akik fajunk ősei közül elsőként hagyták el Afrikát.

A grúz, német, francia és amerikai tudósokból álló csoport egy szinte teljes fosszilis koponyát és egy koponyatetőt talált Grúziában, egy középkori kastély mellett zajló ásatások során. Véleményük szerint a leletek 1,7 millió éves rétegekből kerültek elő, amit több független kormeghatározási módszerrel is igyekeztek bizonyítani. Ha adataik helyesek, akkor a felfedezés valóban szenzációs: az eddigi nézetek szerint ugyanis - egyetlen, igen bizonytalan indonéziai leletet figyelmen kívül hagyva - a Homo nemzetség képviselői csak mintegy 1 millió évvel ezelőtt vándoroltak ki Afrikából.

A koponya igen korai Homo bélyegeket mutat, amelyek még nem a "klasszikus" Homo erectus jellemzői. Felmerült a lehetőség, hogy az eddig csak maroknyi tudós által javasolt Homo ergaster nevű faj példányairól van szó, ez azonban legalábbis vitatott. (Néhányan a Homo ergastert tekintik a Homo erectus korai afrikai változatának.) A mostani leletek mindenesetre nagyon hasonlítanak az Afrikában akkor élt emberfélék maradványaira.

Susan Antón, a Floridai Egyetem paleoantropológusa elmondta, hogy a lelet megerősíti azon elgondolását, mely szerint a Homo nemzetség képviselői már igen korán - 1,8-1,7 millió éve - elhagyták Afrikát, röviddel a nagyobb testméret és agytérfogat megjelenése után, de még a fejlettebb kőeszközök megjelenése előtt. Szerinte erre a megnövekedett élelemszükséglet kielégítése kényszerítette a Homo ergastert, amelyhez remek alkalmat kínált a szavannák akkori terjeszkedése.

E nézettel egyelőre nem sokan értenek egyet. A "klasszikus" forgatókönyv szerint a Homo erectus csak jóval később, már sokkal tökéletesebb kőszerszámokkal (acheule-i kultúra) felfegyverkezve merészkedett ki a fekete kontinensről, hogy új élettereket és erőforrásokat hódítson meg.

Nos, a grúziai leletek aláásni látszanak a technikailag fejlett homók elterjedésének történetét. A koponya és a koponyafedő mellett talált több mint 1000 darab kőszerszám sokkal inkább a primitívebb oldowan-kultúra kavicshasogató megoldásaira emlékeztet.

Maga a lelőhely is sokkal régebbi, mint bármely eddig ismert acheule-i kőszerszám. A koponyákat tartalmazó rétegek alatti bazalt az izotópos abszolút kormeghatározási módszerrel 1,77 millió évesnek bizonyult. Az üledékkel kitöltött üregek, amelyekben a leleteket találták, egy kicsit már problémásabbak: a paleomágneses vizsgálatok alapján koruk 1,77 millió évtől valamivel több mint 1 millió évig terjedhet. A koponyákkal együtt előkerült állati maradványok azonban megint csak a magasabb kor mellett szólnak: több mint 1,7 millió éve élt rágcsálók maradványai kerültek elő (az európai fosszilis fauna kormeghatározási szerepe már eléggé megbízható).

A vita tehát valószínűleg tovább folytatódik: mikor hagyták el az első emberfélék Afrikát? Dr. Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Egyetem Embertani Tanszékének vezetője az [origo] kérdésére elmondta, hogy egy-egy leletből, főleg amennyiben a kormeghatározási módszerek bizonytalan eredményt hoznak, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A grúziai lelet azonban érdekes lehet, amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban egy igen ősi, Afrikából kivándorolt homóról van szó. A professzor úr még hozzátette, hogy a Homo nemzetség korai alakjai körül "nagy zűr van", s a Homo ergastert a legtöbben csak kitalációnak minősítik - az így leírt maradványok inkább egy igen korai erectushoz tartozhatnak.

Akármikor hagyták el az első homók Afrikát, nem tőlük származik a mai eurázsiai népesség. Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a Homo sapiens (a modern ember) kb. 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában (lásd korábbi cikkünket a mitokondriális DNS-vizsgálatokról), s kb. 100 ezer éve kezdett kirajzani a fekete kontinensről, fokozatosan lecserélve a "bennszülött" formákat.

S. T.

Ajánló:

Szenzációs 3D-s galéria az ember evolúciójának bizonyítékairól. A modern ember eredete - Lucytől a Homo sapiensig. Az MSNBC cikkében az ásatási terület interaktív térképét is megtekintheti. Az eredeti sajtóanyag a Floridai Egyetem honlapján.

Korábban:

Rövid összefoglaló az ember evolúciójáról. 2000. április 1. Újabb DNS-vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a modern ember nem rendelkezik Neander-völgyi ősökkel, illetve a két faj nem is keveredett egymással. 2000. február 7. Kétmillió évvel ezelőtt, valahol Afrikában egy kis csoport elkülönült a többi Australopithecustól. Ez a populációbeszűkülés vezetett számos hirtelen bekövetkező, egymással összefüggésben lévő változáshoz (testméret, agyméret, a csontváz arányai, viselkedésmód), amelyek elindították fajunk ugrásszerű evolúcióját. 2000. május 2. Dél-afrikai tudósok véleménye szerint az eddigi legépebben megőrződött Australopithecus-koponya került a kezükbe. A felfedezés sokat segíthet az emberi evolúció pontosabb megértésében.