Újabb genetikai vizsgálatok során egy igen fontos elemét fedezték fel az emlődaganatokban lévő rákos sejtek áttétképzésének.

A Pennsylvania Állami Egyetem patológusai által vezetett tudóscsoport négyévi intenzív kutatás után egy olyan daganatelnyomó gént fedezett fel, amely valószínűleg főszerepet játszik az emlődaganatok áttételeződésének megakadályozásában. "Vitathatatlan, hogy számos gén van hatással az emlődaganatokra. A legfontosabbnak azonban a most azonosított gén tűnik" - mondta Danny Welch professzor, a kutatások vezetője.

1998-ban mintegy 300 000 nő halt meg emlődaganatban, s csak az USA-ban 180 000 új esetre számítanak az idén. A legtöbb nő az áttétképzést követően esik az emlődaganat áldozatául. A jól lokalizálható daganatok 90%-ában a betegség kezelhető marad. A kutatók már vagy két évtizede tisztában vannak azzal, hogy kapcsolat áll fenn az emlődaganatok áttétképzése és a 11. kromoszóma hibája között, amely a halálesetek majdnem 75%-ában hibás formában volt jelen. Nem véletlen, hogy az új gént is ezen a kromoszómán találták meg.

A BRMS1 jelzésű daganatelnyomó gént laboratóriumi egerek segítségével találták meg. Egerek két csoportjába emlődaganatokból származó rákos sejteket juttattak. Az egyik csoportnak adott sejteket a 11. kromoszóma egészséges példányainak hozzáadásával kezelték, míg a másik csoport esetében a rákos sejtek változatlanok maradtak. A két csoport egyedeit összehasonlítva kiderült, hogy a kezelt sejtekkel beoltott egerek esetében többnyire nem alakultak ki áttétek, s a 11. kromoszómán aktív volt a BRMS1 gén. A kísérletet két emberi sejtvonallal is végrehajtották, s a daganatelnyomó gén átlagosan 70-75%-os hatékonysággal működött.

A kutatók szerint további részletes vizsgálatok szükségesek a gén pontos hatásmechanizmusának felderítéséhez, de a felfedezés megnyithatja az utat az áttétképzésre hajlamos emlődaganatok korai diagnosztizáláshoz, s végső soron számos beteget szabadíthat meg a számos mellékhatással járó kemoterápiás eljárásoktól. A végső cél az emlődaganatok szétterjedésének lassítása, esetleg teljes megállítása lehet.

Daganatelnymó gének és onkogének

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének karcinogén (rákkeltő) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Egy autós hasonlattal élve: ha a sebességet tekintjük a sejtosztódás folyamatának, akkor az onkogének a gáz-, a tumorszupresszor gének pedig a fékpedál szerepét töltik be. Könnyen belátható, hogy mindkét szerkezet meghibásodása (a gázpedál esetén "beragadása") súlyos következményekhez vezethet.

Az utóbbi időben kiderült, hogy a tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az onkogének. Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet.

Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, és az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, a retinoblastoma rövidítéséből, amelynek vizsgálata során azonosították). Azóta több mint egy tucat daganatelnyomó gént fedeztek fel; közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében mutáns formában van jelen, így sokféle tumor kialakításáért felelős.

A génterápia fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a hibás tumorszupresszor gént tartalmazó daganatos szervezetbe bejuttassuk a gén normális alakját. A bejuttatott gének információja alapján olyan normális fehérjemolekulák gyártása indulhat meg, amelyek a megfelelő sejtosztódást irányítják. A génterápia eredményeit már hatékonyan alkalmazták hámeredetű daganatok (rákok) ellen embereken.

S. T.

Ajánló:

Angol nyelvű Reuters híranyag. Hírek, megelőzés, kezelési lehetőségek, életmódtanácsok.

Korábban:

Ha egy nőtől megkérdezik, milyen betegségtől fél legjobban, szinte bizonyosra vehető, hogy a mellrákot fogja említeni. És tévedés azt hinni, hogy ez csak fiatalkorban, meghatározható élethelyzetben és bizonyos foglalkozásúak esetében van így. Pedig a rákbetegségek közül éppen az emlőrák az, amelyik igen jó eséllyel gyógyítható. De a mell szimbolikus jellege miatt - hiszen a nőiesség és az anyaság testesül meg benne - különösen fájdalmas beletörődni az elvesztésébe. Az Aromasin nevű új mellrákellenes gyógyszer - amelynek az elérhetőségét január 24-én jelentette be a gyártó cég - nagy visszhangot váltott ki Németországban. A tabletta valóban jó klinikai eredményeket produkált, de sajnos ez sem csodaszer.