Folyékony víz a Marson!<br/>

A NASA tudósai szerint folyékony halmazállapotú, sós víz tör a Mars felszínére néhány nagy mélységben fekvő területen. A felfedezés nem igazán meglepő, de óriási jelentőségű a jövő Mars-kutatása szempontjából.

A szenzációs bejelentés a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) adatain alapul. A felvételeken olyan részletek láthatók, amelyek sós vízzel elegyedett édesvíz átszivárgásainak tűnnek. Amennyiben az eredmény megerősítést nyer, meghatározhatja a jövő Mars-küldetéseinek célpontjait. Ha valahol életet kereshetünk a vörös bolygón, akkor nyilvánvalóan ezek lennének a legmegfelelőbb helyek.

A marsi légkör kis sűrűsége és nyomása miatt eddig nem feltételezték, hogy a felszínen folyékony halmazállapotú víz fordulhat elő (a kis nyomás miatt a íz forráspontja 2 Celsius-fok körül van). A legmélyebb felszíni pontokra azonban már nagyobb légnyomás nehezedik. Nem csoda, hogy a jelenlegi felfedezések is a mintegy 6 km mély Mariner-völgy, illetve két mélyebb kráter területére esnek. Az átszivárgások réteges szerkezetű, üledékes eredetűnek tartott felszíneken láthatók, s minden bizonnyal csak időszakos (szezonális jellegű) képződmények.

Az utóbbi években számos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a Mars geológiai múltjában, évmilliárdokkal ezelőtt nagy mennyiségű folyékony víz volt a felszínen, egy nagy északi óceán, a krátereket kitöltő tavak és hatalmas kanyonokat vájó vízfolyások formájában. A vízkészlet egy része fagyott állapotban ma is a felszín alatt van. Az eredmény tehát nem váratlan, de mégis nagy jelentőségű, és nagy lökést adhat a vörös bolygó kutatásának.

Az egykori marsi óceán

Az északi jégsapka alakja arra utal, hogy döntően vízjégből épül fel. Átlagos vastagsága 1,3 km. Térfogata mintegy 1,2 millió köbkilométer lehet. Az összehasonlítás kedvéért ez fele akkora térfogat, mint a Grönlandot borító jégtakaróé, s mindössze 4 %-a az antarktisziénak.

Ez a térfogat csak tizede annak a feltételezett óceánénak, amely néhány tudós szerint a Mars geológiai múltjában létezhetett. Ha tehát volt is nagy víztömeg egykor a vörös bolygón, akkor ennek most a talajban, illetve a sokkal kisebb déli pólussapkában kell lennie, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen az űrbe veszett. Mindenesetre nem könnyű elszámolni ekkora "vízhiánnyal" (illetve jéghiánnyal).

Pólustól pólusig tartó szelvény a 0. hosszúsági kör mentén. A felszín domborzatát tekintve semmi akadálya nincs egy egykori óceán létezésének, mivel maga a jégsapka egy kb. 5 km mély terület közepén emelkedik, amely sok helyen az 55. szélességi fokon túlra húzódik. Talán ez lehetett az egykori óceán medencéje, amelynek aljzatán most a "maradék" víz tornyosul, jég formájában.

S. T.

Ajánló: