A 90-es évek közepén a közpénzekből finanszírozott kutatók mellett megjelentek a profitorientált magánvállalatok. A küzdelem óriási, hiszen bár rendkívül költséges kutatásokról van szó, a várható profit (az erkölcsi sikereken túlmenően) még nagyobb. A legismertebb magáncég a Celera Genomics, mely 2000 végére ígéri a teljes emberi genom szekvenciájának feltérképezését.

A genetikai kódunk "feltöréséért" komoly versenyfutás alakult ki. Az államilag finanszírozott nemzetközi kutatócsoport a 90-es évek legelején kezdte meg működését. Feladata a Humán Genom Projekt munkájának elvégzése, míg a Celerát 1994-ben alapították hasonló célokkal. Az utóbbi az emberi DNS szekvenálásának munkálatait csak 1998-ban kezdte meg. Az ádáz versenyről cikkek és könyvek sokasága jelent meg, és az érdekellentéteket jól példázza az egyik könyv, melynek címe "Génháború".
Első ránézésre tehát a versenyben "jó és rossz fiúk" küzdelméről van szó, de a kép ma már ennél jóval árnyaltabb.
A Celera sok kritikát kapott azért, mert információit egyelőre nem hozta nyilvánosságra, míg a Humán Genom Projekt 24 óránként frissíti a GenBank nevű honlapon lévő adatbázisait, bárki számára elérhetővé téve új eredményeit.

Venter, Clinton, Collins

2000. 06. 26-án Craig Venter, a Celera Genomics vezető tudósa és Francis Collins, a Humán Genom Projekt amerikai vezetője együttesen jelentették be, hogy a továbbiakban együtt folytatják az emberi genom feltérképezését. Ugyanitt jelentette be Francis Collins, hogy a Humán Genom Projekt munkatársainak áldozatos munkájának eredményeképpen sikerült az emberi DNS-állomány 97%-nak szekvenálása. Ugyanekkor Venter közölte, hogy a Celera elvégezte az általa vizsgált 3,12 milliárd bázispár megfelelő sorrendbe állítását, azaz ők is elkészültek a DNS legnagyobb részének szekvenálásával.

A hirtelen jött kibékülés mögött azonban önös érdekek is meghúzódnak. A Celera abban bízik, hogy ettől kezdve a társadalmi megítélése kedvezőbb lesz, a Humán Genom Project vezetői pedig feledtetni kívánják, hogy a nála jóval később indult magáncég, gyorsabban és kevesebb pénzből gyakorlatilag ugyanott tart, mint ők. Valószínűleg továbbra is megmaradnak bizonyos érdekellentétek, de valamiben megegyeznek a kutatók: azt senki nem tudja megmondani a világ jobb vagy rosszabb lesz a projekt befejezése után, de az biztos, soha nem lesz olyan, mint azelőtt.