Amerikai csillagászok mérései szerint Tejútrendszerünkre állandó deutériumeső hullik a környező intergalaktikus térből.

A mérések ugyanakkor azokat a kozmológiai modelleket is megerősítik, amelyek szerint Világegyetemünkben a deutérium (egy protont és egy neutront tartalmazó nehézhidrogén) olyan "ősmaradvány", amely közvetlenül a Nagy Bumm után keletkezett, nem pedig később, a csillagok kohójában termelődött, mint a héliumnál nehezebb elemek.



A Don Lubowich, a New Yorki Hofstra Egyetem professzora által vezetett csillagászcsoport az arizonai Kitt Peak Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (National Radio Astronomy Observatory, NRAO) 12 méteres rádiótávcsövével egy, a Tejútrendszer középpontjától 30 fényévre (a Földtől 25 ezer fényévre) fekvő óriási molekuláris felhőt vizsgált. A hidrogén és a deutérium arányára a hidrogén-cianid (HCN) és annak nehéz változata, a deutérium-cianid (DCN) színképvonalainak intenzitásából következtettek. A csillagok általában nem termelnek deutériumot, inkább teljesen elfogyasztják: mivel deutériummal könnyebben indul be a magfúzió, a születő csillagok elsőként deutérium-készletüket élik fel, a hidrogén fúziójában közbülső termékként később keletkező deutériumot pedig szintén héliummá alakítják.

A Tejútrendszer középső vidéke igen mozgalmas hely: középpontjában egy több millió naptömegű, szupernehéz fekete lyuk van, s körülötte a sűrű csillagnépességben is sok erőteljes röntgen- és gammaforrás található. Gyakorik a csillagkitörések, az erős csillagszelek és a különféle anyagáramlások. A deutérium és a hidrogén megfigyelt arányából (D/H) a kutatók két fontos következtetést vontak le. Egyfelől, a D/H arány mintegy milliószorosa a vártnak, s ez arra enged következtetni, hogy a Tejútrendszerbe kívülről olyan állandó utánpótlás érkezik, amelynek anyaga még érintetlen ősmaradvány, azaz a deutérium viszonylag nagy részaránya a közvetlenül a Nagy Bumm utáni értéknek felel meg. Másfelől a D/H arány a Tejútrendszer közepén kisebb, mint a galaxis más vidékein. Ez szintén azt bizonyítja, hogy ez a deutérium nem csillagokban keletkezett (amelyek éppen a Tejútrendszer közepén vannak legtöbben), hanem kívülről került galaxisunkba.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

1999. június 24-én fellőtték és pályára állították a FUSE (Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer) nevű űrszondát, amely többek között kozmológiai célú kutatásokat végez a következő 3 évben. Az ősi deutérium tanulmányozása vajon módosítja-e majd a jelenlegi Big Bang elméleteket?