Új üvegházhatású gáz<br/>

Nemzetközi kutatások a közelmúltban egy új üvegházhatású összetevőt neveztek meg, amelynek élettartama néhány száztól néhány ezer évig terjedhet.

A Földünket borító jégsapkákba zárt légbuborékok számtalan olyan információt rejtenek, melyeknek megfejtése a tudományt a mai napig ellátja feladattal, holott sokan úgy vélték, régen kimerült már ez a forrás. Az a tény, hogy az üvegházhatású gázok az utóbbi ötven évben a figyelem középpontjába kerültek, s ezalatt az emberi tevékenység észrevétlenül egy újabb taggal bővítette a listát, egyértelműen igazolja az állandó vizsgálatok szükségességét.

Nemzetközi kutatások a közelmúltban egy új üvegházhatású összetevőt neveztek meg, miután a trifluoro-metil-kén-pentafluorid (SF₅CF₃) légköri történetét kiolvasták az antarktiszi buborékokból. Az elemzéssel a múlt század elejéig képet kaphatunk a légkör mindenkori összetételéről, így sikerült visszamenőleg megfigyelni a SF₅CF₃ ötven évvel ezelőtti megjelenését, és az azóta tartó folyamatos felszaporodását. Mivel nagyon hasonló ez a változás a kén-hexafluorid (SF₆) esetében megfigyelthez, erős a gyanú, hogy kapcsolat van a két gáz között - a szakértők elképzelései szerint a már ismert üvegházhatású anyag egyik bomlási terméke lehet ez az új gáz. A SF₆-ot nagyfeszültségű berendezésekben, teniszlabdákban, autógumikban, sőt, még futócipőkben is használják. Ezzel a hosszú élettartamú üvegházhatású gázzal mai mennyiségében a légkör természetes öntisztító képessége nem tud megküzdeni - ennek felismerése óta a molekula kibocsátását az 1997-es Kiotói Egyezmény szabályozza.

A SF₅CF₃ azonban még ennél is erősebb üvegházhatású gáz, a vizsgálatok szerint a légköri gázok között a legnagyobb radioaktivitású. Ha még azt is számításba vesszük, hogy az SF₆-hoz hasonlóan ennek a gáznak is hosszú az élettartama - néhány száztól néhány ezer évig terjedhet-, nem szorul magyarázatra az a szándék, amely a gáz alapos megismerésére és ennek alapján a további kibocsátásának szabályozására, illetve megakadályozására irányul.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon.