Nem csak az agy betegsége<br/>

Áttörés történt a Parkinson-kór hatásmechanizmusának megértésében: kiderült, hogy a betegség nem csupán az agyat támadja.

A Parkinson-kórt általában az agy betegségének tekintik. Az évek során egyre súlyosbodó kór az agy bizonyos területein olyan idegsejtek pusztulásához vezet, amelyek a dopamin nevű neurotranszmittert (idegi ingerületátvivő anyagot) termelik. A dopamin nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgás szabályozásában. Hiányában mozgáskoordinációs zavarok, reszketés, remegés, izommerevség lépnek fel. A Parkinson-kór általában az 50-60-as éveiket taposó embereket sújtja, bár fiatalabb korban is felléphet.

Amerikai kutatók újabb eredményei azt sugallják, hogy a betegség az agyon kívül a szervezet más részeit is megtámadhatja, így például a szívben lévő idegvégződéseket. Ez azt is megmagyarázhatja, hogy a betegek miért tapasztalnak felálláskor szédülést, illetve miért ájulnak el gyakran - e tüneteket a vérnyomás hirtelen csökkenése okozza. Eddig azt gondolták, hogy mindez a gyógyszeres kezelés mellékhatásaival indokolható.

Az új eredmények hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a kutatók megértsék a betegség valódi természetét és kialakulásának okát, amit egyelőre homály fed. A felfedezésnek köszönhetően a kutatók remélik, hogy közelebb kerültek a kór szervezetre gyakorolt hatásainak megértéséhez, s olyan áttörés történt, amelynek segítségével sikerül megtalálni a gyógymódot is.

Ajánló:

A Parkinson-kórral foglalkozó leggazdagabb honlap, amely aktuális híreket is tartalmaz. Az eredeti sajtóanyag további információkkal.

Korábban:

1999. november 26. A Parkinson-kór gyógyítási kísérleteinek egyik legvitatottabb módja, amely halott magzatok agysejtjeit használja átültetéshez, 10 évvel a kezdeti kezelések után is eredményesnek bizonyult egy betegnél. A rettegett kór egyelőre nem gyógyítható, a tüneti kezelések azonban egyre eredményesebbek.