Sokadik klón nem öreg klón<br/>

Hat egymást követő klón-nemzedék vizsgálatai arra utalnak, hogy az idő előtti öregedés nem feltétlenül a klónozás velejárója.

Nagy vita övezi a klónozás életkorra gyakorolt hatásait. Dolly, a híres klónozott bárány például kromoszómái vizsgálata alapján öregebbnek tűnik koránál ("báránybőrbe bújt birka"). A közelmúltban napvilágot látott amerikai szarvasmarhaklónokra viszont éppen ennek ellenkezője igaz. A vizsgálatok középpontjában a kromoszómák végeit védő szakaszok, az ún. telomérák állnak, amelyekről itt olvashat rélszletesebben. A sejtek osztódásai során ezek általában egyre rövidülnek, majd amikor elfogynak, a sejt elpusztul.

Japán és amerikai kutatók most először végeztek olyan vizsgálatokat, amelyek során több, egymást követő klón-nemzedék esetében - egereknél - követték a telomérák hosszának változását. (A klónozást az ún. maganyag-átviteli - nukleáris transzfer - technológiával végezték, amelyről egy korábbi cikkünk elején olvashat.)

Terihuko Wakayama professzor és kollégái (Rockefeller Egyetem, New York) azt találták, hogy semmi jele nem látható az idő előtti öregedésnek, sőt a telomérák nemzedékről nemzedékre hosszabbodtak. A kutatók szerint a hat klón-nemzedék alatt a klónozás minden káros mellékhatása megjelenhetett volna, így az idő előtti öregedés is - ami azonban úgy tűnik, nem feltétlen velejárója a folyamatnak.

Az egerek fizikai és mentális állapota egészen a 6. nemzedékig normális volt, ekkor azonban az aktuális "klón-mama" valamilyen ismeretlen okból megebédelte saját genetikai mását. A kutatók azt is elmondták, hogy mivel a klónozási kísérleteknek mindössze néhány százaléka volt sikeres, nem lehet kizárni: a felhasznált sejtek az átlagosnál hosszabb telomérákkal rendelkeztek.

A klónozási technológiák napjainkban igen kevéssé hatékonyak, a kísérletek mindössze 1-2%-a vezet normális egyed megszületéséhez. A sikerben a kiválasztott sejtek egyéni tulajdonságain túl nagy szerepet játszhat a faj és a szövet típusa is. Sok időnek kell még eltelnie, hogy a klónozást biztonságos és kifinomult technológiává csiszolják.

Ajánló:

A BBC angol nyelvű cikke. A New Scientist összeállítása a klónozásról.

Korábban:

2000. május 14. A világon első klónozott egere, az 1997-ben megszületett Cumulina 31 hónapos korában, természetes okok miatt elhunyt. Álmában érte a halál. 2000. január 24. Japán tudósok hétfőn bejelentették, hogy olyan klónozott borjút segítettek világra, amelyet egy szintén klónozott tehén sejtjéből állítottak elő. Valószínű, hogy a világszerte ismert klónozott birka érzékenyebb lesz a betegségekre, és nem éri meg az öregkort. Skót tudósok szerint ennek oka az lehet, hogy génjei egy 6 éves fajtársából származnak.