A Mikrovilág diákoknak, pedagógusoknak és persze a nagyközönségnek szánt megfogalmazásban, 120 oldal terjedelemben foglalja össze az anyag szerkezetét vizsgáló nagyenergiás fizika jelenlegi állását, legújabb eredményeit, és a válaszra váró legizgalmasabb kérdéseit.

A cikkgyűjtemény alaphangját Simonyi Károly köszöntője adja meg, aki az alsó képen látható és a Soproni Egyetemen található emléktábla történetét is megírja a bevezetőben. Az ő nevét alighanem mindenki "A fizika kultúrtörténete" című könyvéről ismeri. Simonyi professzor és a Természet Világa régóta nagyon jó viszonyban van egymással, s ezt nem csak ez a köszöntő jelzi. Kapcsolatuk következő, a maga nemében szenzációs gyümölcse "A magyar fizika kultúrtörténete" lesz, melyet a lap előfizetői kapnak karácsonyi ajándék gyanánt. (További részletek a Természet Világa novemberi számában olvashatók.)

A Mikrovilág különszám először a nagyenergiás fizika eredményeit rendszerező Standard Modell kialakulásával, jelenével és továbbfejlesztésének lehetséges módjaival foglalkozik, majd a modell alappillérének számító Higgs-bozon keresésének izgalmas kérdésével ismerteti meg az olvasót. A továbbiakban találkozhatunk az anyag eredetének problémáival, az éter titkaival, az extra dimenziók kérdéskörével. Részletes képet kaphatunk a legstabilabb részecske a proton tulajdonságairól és a belsejében lévő kvarkokról. Visszatekinthetünk a világegyetem legkorábbi pillanataiba, megismerkedhetünk az egykori ősanyag, a kvark-gluon plazma tulajdonságaival, valamint laboratóriumi előállításának nehézségeivel.

Mivel a kozmosz óriási energiájú részecskezáporainak eredete ma sem teljesen ismert, ezért mind a Föld felszínén, mind a hegyek gyomrában folyamatosan figyelik ezen záporokat és energianyalábokat. A megfigyelés módszerein túl képet kaphatunk arról, hogy a földi részecskegyorsítókban hogyan sikerül újabb és újabb tartományokat meghódítani.



A kozmikus energiák valóban hatalmas méretűek. Mivel a részecskegyorsítók eredményei messze vannak ezektől a tartományoktól, ráadásul kozmikus sugárözönben "zajlik az élet" a Földön évmilliárdok óta, ezért nincs alapja azon feltételezéseknek, hogy a fizikusok valamilyen katasztrófát idéznek elő munkájuk során. Az erről szóló cikk mellett megismerhetjük a gyorsítók melletti óriásdetektorok működését, a tőlük kapott adatok értelmezését, feldolgozását.

Végezetül képet kaphatunk arról is, hogy mi magyarok miként veszünk részt a legnagyobb nemzetközi együttműködésekben.

A Mikrovilág című különszámot 29 szerző jegyzi, többségük 40 évnél fiatalabb. Magyarországon, valamint Európa és az USA nagy fizikai kutatóintézeteiben dolgozó fizikusokról van szó, akikről cikkük végén fényképet, rövid pályarajzot - és az adott téma iránt mélyebben érdeklődők számára - elérhetőségüket is megtalálhatja az olvasó.

T. Z.

Ajánló: