Nem kizárt, hogy egy 2000 szeptemberének végén felfedezett kisbolygó 30 év múlva telibe találja bolygónkat.

A 2000 SG344 számú égitest átmérője a becslések szerint 50-100 méter. Becsapódása esetén egy nagy nukleáris robbanáshoz hasonlítható katasztrófa következne be. Ha az objektum sűrűn lakott területen landol, több tízmillió embert pusztíthat el. Összehasonlításképpen: az 1908-as Tunguzka-meteorit (amely egyébként valószínűleg üstökös volt) becsapódása kb. 600 hirosimai atombomba energiáját szabadította fel, s 40 km-es körzetben tarolta le a tajgát Szibériában.

A jelenlegi pályaszámítások alapján még nincs igazi ok aggodalomra: a veszélyes objektum 2030. szeptember 21-én 15 Föld-Hold távolságban, kb. 6 millió km-re fog elhúzni mellettünk. A becsapódás esélyét egyelőre csak 1 az 500-hoz becsülik. Ez is jóval magasabb azonban az eddigi jelöltek veszélyességi értékeinél, így nem kizárt, hogy az objektum megkapja az 1-es értéket a Torino-skálán (erre még nem volt példa). Bár a skálán ez a legalacsonyabb érték (a 10-es a biztos globális katasztrófa), ilyen esetben az égitestet fokozott figyelemmel követik, hogy a könnyen előforduló pályamódosulásokat időben észleljék.

Az objektum pályája egyébként igen hasonló a Földéhez, így egyelőre az sincs kizárva, hogy egy Nap körüli pályára állt űrszeméttel (pl. egy levált rakétafokozattal) van dolgunk. Ez esetben semmi veszélyt nem jelent ránk nézve, mivel elégne a légkörben.

Ajánló:

További részletek a becsapódás esélyeiről angol nyelven. A földközeli objektumok kutatásának honlapja.

Korábban:

Az 1998-as év mozisikerei közé tartozott a Deep Impact és az Armaggedon c. film. Előbbiben üstökösmag, utóbbiban kisbolygó csapódott bolygónk testébe. De mi a valóságos helyzet? Annyi bizonyos, hogy katasztrófát előidéző becsapódások már többször is előfordultak a földtörténeti múltban és igen valószínű, hogy a jövőben is megtörténnek.