A pár nappal ezelőtt komoly figyelmet kiváltó földsúroló égitest pályájának pontosabb elemezése után úgy tűnik, nincs okunk becsapódásától tartani.

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a szeptember végén felfedezett 2000 SG344 jelű objektum (a felfedezők szerint valószínűleg egy földsúroló kisbolygó) 2030. szeptember 21-én veszélyesen megközelíti a Földet. Az első pályaszámítások alapján a becsapódás esélyét 1 az 500-hoz becsülték, ami jóval magasabb az eddigi "katasztrófa-jelöltek" veszélyességi értékeinél.



A negatív kép közepén látható halvány csík a 2000 SG344 mozgását mutatja a csillagmező előtt. David Tholen és Robert Whiteley felvétele (Canada-France-Hawaii Telescope; 2000. szeptember 29.)

Röviddel a felfedezés bejelentése után - ahogyan az gyakran előfordul - az objektumot korábbi felvételeken is megtalálták, ami már pontosabb pályaszámítást tett lehetővé. Ezek alapján kiderült, hogy a 2030-as találkozás gyakorlatilag kizárható, s a következő, 2071-es "találkozó" alkalmával - ami most már veszélyesebbnek tűnik - is csak 1 az 1000-hez az esély egy becsapódásra.

A következő időszakban ennek ellenére fokozott figyelemmel követik az objektumot, hogy a könnyen előforduló pályamódosulásokat idejében észleljék.

Mint korábbi cikkünkben is jeleztük, az objektum pályája igen hasonló a Földéhez, így egyelőre az sincs kizárva, hogy egy Nap körüli pályára állt űrszeméttel van dolgunk. Az objektum legutóbbi számított földközelségekor, 1971-ben még zajlott az Apollo-program. Az űrhajókat egy Saturn V típusú hordozórakéta S-IVB jelzésű (harmadik) fokozatával indították a Hold felé a Föld körüli parkolópályáról (a bal oldali képen az Apollo-8 levált fokozata látható). Ezek a fokozatok elég nagyok voltak ahhoz, hogy az objektum nagy fényességét magyarázhassák.

Ha a 2000 SG344 valóban egy ilyen rakétafokozat, akkor 15 méteres méretével semmi veszélyt nem jelent ránk nézve, mivel "becsapódásakor" elégne a légkörben. David Tholen (University of Hawaii) szerint azonban nem mesterséges tárggyal van dolgunk, mivel az 1971-es Apollók rakétái a Holdba csapódtak, s nem álltak pályára, mint korábban, az Apollo-8 esetében. Azt azonban ő is elismeri, hogy az Apollo-12 S-IVB fokozata Föld körüli pályára állhatott, ami aztán a Hold hatására Nap körüli pályává változott.



2000. október 13-án így égett el egy orosz gyártmányú Proton rakéta a légkörben. Ha a 2000 SG344 szintén egy levált rakétafokozat, ehhez hasonló, veszélytelen jelenség játszódna le a vele való találkozáskor

Ha az égitest mégis kisbolygó és mégis becsapódna, nem váltana ki globális katasztrófát, mivel 30-70 méteres átmérőjével nem a "dinoszaurusz-gyilkosok" több kilométeres kategóriájába tartozik.

Ajánló:

További részletek angol nyelven, a NASA oldalain. Az 1998-as év mozisikerei közé tartozott a Deep Impact és az Armaggedon c. film. Előbbiben üstökösmag, utóbbiban kisbolygó csapódott bolygónk testébe. De mi a valóságos helyzet? Annyi bizonyos, hogy katasztrófát előidéző becsapódások már többször is előfordultak a földtörténeti múltban, és igen valószínű, hogy a jövőben is megtörténnek.

Korábban:

2000. november 4. Nem kizárt, hogy egy 2000 szeptemberének végén felfedezett kisbolygó 30 év múlva telibe találja bolygónkat. Korábbi cikkünk a témához kapcsolódó linkekkel.