Végéhez közeledik a kéthetes hágai klímakonferencia, amelyen 120 ország diplomatái, civil szervezetek képviselői és klímaszakértők gyűltek össze Hágában a múlt hét elején. A Magyar Hírlap összefoglalója az eddigi eseményekről.

Felmelegedés - tények és számok

A konferenciaterem légkörét néhány jelentős nemzetközi kutatási eredmény határozta meg, közte az ENSZ 2000. február 28-án közzétett alapos klímatanulmánya. Ez a paneljelentés tartalmazza azoknak a tudósoknak a kisebbségi véleményét is, akik kételkedtek a földközeli légkör melegedésének tartósságában, s azzal érveltek, hogy a különböző időjárási léggömbök, valamint műholdak ellentmondásos mérési adataiból egyelőre nem szabad a Föld tartós felmelegedésére vonatkozó távlati következtetést levonni.

Néhány megállapítást viszont nagyjából egyetértéssel fogad el minden szakember.

1. Az évezred két utolsó évtizedére az elmúlt tízezer év leggyorsabb melegedése jellemző.

2. Az elmúlt évszázad legmelegebb évtizedének az 1990 és 2000 közötti időszak bizonyult, s 1998 volt az évszázad legmelegebb éve.

3. A földfelszín 3-6 fok közötti melegedést mutat százéves időszakra vetítve, és legalább 2 Celsius-fokos minimális melegedéssel kell számolni 2000 és 2100 között, ha a jelenlegi üvegházhatás tartós marad.

4. A tenger szintje az elmúlt évszázadban 10-25 centiméterrel emelkedett és legalább fél méterrel emelkedni fog az előttünk álló évszázadban, ami az Északi- és a Déli-sark jégpáncéljának olvadásából következik.

5. A légkör melegedése szélsőséges időjárási jelenségeket hozhat létre, mint amilyen a Michael hurrikán volt 1998-ban, az európai Lothar vihar tavaly vagy az év elején pusztító mozambiki árvíz.


Megoldási stratégiák

A klímakonferencián három fő álláspont alakult ki.

1. Az USA maga köré szervezte az amerikai kontinens 14 másik államát, amelyeknek látszólag egységesen deklarált álláspontja alakult ki. Eszerint az időjárás-változások az egész Föld valamennyi országát érintik, tehát globális pénzügyi projekteket kell elfogadni és támogatni. A saját ipari szennyeződési kvótáit tekintve az USA ellenben igen óvatos, és szeretné elkerülni, hogy saját légterét a Kiotóban megállapított mértékben kelljen kímélni az üvegházhatást előidéző gázoktól - ehelyett szegény országokban "vásárolna" kvótát, mégpedig úgy, hogy finanszírozná azok légkörtisztító beruházásait.

2. Az EU csoportjának álláspontját radikalizálják a brit szigeteket sújtó tartós, heves őszi zivatarok és áradások, továbbá a kontinentális tengermelléken kialakult pusztító viharos szél. Ezért az EU-zóna államai azt követelik, hogy a fő szennyezők - mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely az üvegházhatást keltő gázok, a szén-dioxid, a metán és a salétromsav negyedét termeli ki - a saját ipari kapacitásukat is ugyanilyen arányban korlátozzák.

3. A fejlődő országok csoportja viszont hangsúlyozza, hogy az erdőtüzek miatt az ő növényzetük és állatviláguk szenved leginkább, s a szegény afrikai és ázsiai államokat sújtja majd legjobban a tartós földfelszín-melegedés, mert nem tudják kímélő beruházásokkal ellensúlyozni, és lakosságot a következmények miatt kárpótolni. A tenger térnyerése is elsősorban afrikai, valamint ázsiai szigeteket fenyeget. Ezek az országok tehát fokozott védelmi beruházásokra szorulnának. A fejlődők csoportja viszont megosztott, és csak a gazdagokat bíráló retorikájukban egységesek, ettől eltekintve nem lehet tényleges tömörülésről beszélni. A közép- és dél-ázsiai országok, elsősorban a klímakutatásokban kiemelkedő India s a vele máskülönben szemben álló Pakisztán és Banglades általában a fejlett ipari országok önkorlátozását követeli, míg az olajtermelők szkeptikus álláspontot foglalnak el az önkorlátozással szemben.

A nemzetközi vállalkozói szféra tart ugyan a drasztikus ipari korlátozásoktól, ám érdeklődést tanúsít a gazdaság további élénkítésével kecsegtető alternatív energiaforrások iránt. Úgy tűnik, e csoportok máris méricskélik az alternatív energetikai kutatásba-fejlesztésbe történő beruházások lehetőségét. A BBC a múlt hét elején a klímakonferencia híreinek közlése után részletesen bemutatta a napokban üzembe helyezett skóciai tengeri erőművet, amely a szél keltette hullámzás energiáját használja fel - mert ez a jövő.


Észak és Dél

A konferencián egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megelőzés elve. Ezt húzta alá az unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke is szerdán nagy hatású beszédében, amelyet a BBC úgy értékelt, hogy ugyanolyan szenvedély hatotta át, akár a civil környezetvédők felszólalásait. Jacques Chirac az ipari államok jólétét biztosító hatalmas energiafogyasztás veszélyeire figyelmeztetett, hozzátéve: a Föld természeti erőforrásai nem kimeríthetetlenek.

Sokan felvetették: nem elegendő a kiotói konferencián kitűzött cél, legalább a felére kellene mérsékelni a légkörbe kibocsátott gázok mennyiségét. A konferencia egyik legnagyobb vitatémájaként értékelik az amerikai erdősítési programokat. Az USA szakemberei abból a közismert alapelvből indulnak ki, hogy a növényzet elnyeli a szén-dioxid egy részét. Ezért kell nagy beruházásokat finanszírozni világszerte, s ezekkel az erdőtelepítésekkel váltanák ki az amerikaiak saját szennyezésüket.

A másik oldal álláspontja szerint, ha nem eresztenek füstöt a levegőbe a kémények, nem ontják a szén-dioxidot a gépkocsik, kevesebb pénzt kell költeni a káros anyagot elnyelő vegetáció erősítésére. A finanszírozási kérdések, a szegény és gazdag országok, Észak és Dél ellentétei mindvégig nagymértékben befolyásolták a konferencia állásfoglalásait. A fejlődők a gazdagabbaktól várják a nagyobb erőfeszítéseket, elsősorban pénz- és technológiaexport formájában, a Globális Környezetvédelmi Alap forrásainak a növelésével.

N. Sándor László, Szilágyi A. János

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A 6. Klíma Konferencia hivatalos honlapja. Az [origo] dossziéja - friss hírek, háttéranyagok, tudósítások a konferenciáról, kvíz.