A tudósokat foglalkoztató kérdésekre válaszolt a két amerikai elnökjelölt a Physics Today című tekintélyes lapban, a fizikusok folyóiratában. Most váltak igazán érdekessé a válaszok, amikor eldőlt, hogy George W. Bush lesz az USA elnöke.

A szövetségi költségvetésben az utóbbi években gyors ütemben nőtt a biológiai kutatások támogatása. Milyen finanszírozási arányt tart kívánatosnak a fizika és a biológia között? - kérdezte a Physics Today folyóirat. George W. Bush szerint a biológia eredményei függenek a fizika előrehaladásától. Ezért támogatja az alapkutatások szövetségi finanszírozásának növelését, a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket. Öt év alatt 20 milliárd dollárral növeli a védelmi célú kutatás-fejlesztést és megduplázza az orvosi kutatásokkal foglalkozó National Institute of Health (NIH) szövetségi költségvetését.

Elsősorban a számítástechnika erősítésétől reméli jó néhány betegség gyógymódjának kidolgozását is az ifjabbik Bush. A szövetségi pénzből támogatott kutatások körében több pénzt juttat információtechnológiai alkutatásokra.
A demokrata Al Gore szerint az alapkutatásoktól függ a műszaki haladás, az alapkutatások támogatása a jövőbe fektetett tőke. A kutatási alapok kereteinek emelésén belül növelné az orvosbiológiai kutatások támogatását, kiemelten kezelve a gyógyszertervezéshez használható szuperszámítógépeket, a fizikai képalkotó eljárásokat és a nanotechnológiák daganatfelderítési alkalmazásait.

Gore teljesen eltérő nézeteket képvisel a globális felmelegedés kérdésében. Bizonyítottnak tartja a felmelegedést és abban az emberi tevékenység szerepét. Bush (és tanácsadói) szerint viszont a felmelegedés korántsem jelentős, okai és hatásai bizonytalanok, további alapos tudományos elemzésre van szükség mindenféle szankcióhoz. Bush a kiotói megállapodást is kategorikusan elveti, mert az elfogult az USA-val szemben. Helyette piaci alapon működő átfogó és igazságos egyezményre van szüksége a világnak - vallja. A környezetvédelemnek régóta elkötelezett Gore a lehető leggyorsabban ratifikáltatta volna a kiotói egyezményt.

Az energiapolitikában Bush aggasztónak tartja, hogy az ország a külföldi olajtól függ. Éppen ezért tetemes kormánytámogatást ígér az alternatívenergia-források fejlesztését célzó kutatásoknak. A nukleáris energia életbevágóan fontos része az ország energiaellátásának, a jövőben is fenn kell tartani, véli Bush az "Új gazdaság" energiaigényeinek kielégítése és a levegő tisztaságának védelme érdekében. Elnökként szigorú környezetvédelmi szabványokat és világos követelményeket készül megfogalmazni.

Gore kiegyensúlyozott energiapolitikát tervezett; elsősorban a fogyasztás csökkentését célozta meg, például kis fogyasztású járművek fejlesztésének támogatásával. A nukleáris energiáról pedig egyáltalán nem írt válaszában.

Milyen szerepet szán Amerikának a más országokban zajló nagy nemzetközi programokban (részecskegyorsítók, fúziós kísérleti reaktor stb.)? - kérdezték az elnökjelölteket. Bush egyetlen mondattal válaszolt: az együttműködés akkor érdeke az Egyesült Államoknak, ha szigorúan elszámolnak a hitelekkel és a segélyekkel a támogatott államok és mód van a programok hatékony ellenőrzésére. Gore szerint a tudomány nemzetközi vállalkozás, ő tehát mindenképpen (és feltétel nélkül?) erősítené a nemzetközi együttműködést.

Az űrkutatásra vonatkozó kérdés kapcsán Bush először az oktatásról írt: az iskolák hasznosítsanak többet az űrkutatás révén a Földről megszerzett óriási információhalmazból. Az űr vonzza a fiatalokat, felkeltheti érdeklődésüket a matematika és a természettudományok iránt. Bush a nemzetközi űrállomás továbbépítését, hasznosítását határozottan támogatja. De úgy látja, a még el nem készült űrállomás esete figyelmeztet arra, hogy akkor érdemes belevágni bármilyen nagy nemzetközi tudományos együttműködési programba, ha világosan és tömören meghatározták a siker kritériumait, és a célok vonzóak az amerikai adófizetők számára. Feltétel nélkül támogatja viszont a Mars-kutatást. Az űrbeli szállítási költségek csökkentésén kell munkálkodni, állapítja meg Bush, hogy ily módon realitás legyen egy idő múlva az emberek bolygóközi utazása. Ebben a kérdésben Gore és Bush álláspontja nem tért el.
A folyóirat szerkesztői tartózkodtak a politikusok véleményének kommentálásától. Csupán a címek jelzik, mit tartottak figyelemre méltónak. Íme Gore: Az alapkutatásokon nyugszik végső soron a műszaki haladás. Bush: Ellenzem a kiotói egyezményt, mert nem hatékony, nem megfelelő és igazságtalan Amerikával szemben.

Jéki László

(Magyar Hirlap)