Nem a szigorú korlátok, hanem azok hiánya a gyermeköngyilkosságok fő oka<br/>

Megdőlni látszik az az elképzelés, miszerint a tizenévesek a szigorú szülői, iskolai elvárások és kudarcok elől menekülnek öngyilkosságba.

Egy az amerikai Utah államban öngyilkosságot elkövetett fiatalkorúak eseteivel foglalkozó tanulmány szerint, az öngyilkos gyerekek legtöbbször fiatalkorú bűnözők, akik már többször kerültek bíróság elé.

"A bűnügyi nyilvántartásban hamarabb találkozunk velük, mint az iskolában. A bírósági idézések számával egyenes arányban nőnek a fiatal vádlottak a pszichikai problémái is" - mondta Doug Gray, Utah állam egyetemének pszichiátriaprofesszora, a fiatalkori öngyilkosságokat vizsgáló kutatócsoport vezetője.

A felmérés, amely 1996-ban a megelőzési programok támogatásának céljával indult, kimutatta, hogy az 1996 és 1999 között öngyilkosságot elkövetett 151 fiatal 63%-nak legalább egyszer már volt dolga az igazságszolgáltatással. Közülük12% volt már javítóintézetben, és 32%-ukat emberölési kísérlet miatt ítéltek el.
Egy 1996-ban, fiatalkorú vádlottak szüleivel készített kérdőíves kutatás eredményei is ezt látszanak igazolni: azok a tizenévesek, akiket többször idéztek bíróság elé, súlyos pszichikai problémákkal küszködtek.

Az öngyilkos bűnelkövetők nagy részét marihuána vagy alkohol fogyasztása, esetleg csavargás miatt idézték bíróság elé. A vizsgált151 fiatal 58%-a lőfegyverrel próbált véget vetni életének és minden negyedikük vérében mutattak ki alkoholt és kábítószert, amikor meghaltak.

Az orvosok előtt még nyitott kérdés, hogy a mentális és emocionális zavarokkal küszködő fiatalból lesz bűnöző, avagy inkább az igazságszolgáltatási rendszert végigjárt serdülő menekül öngyilkosságba.

Noha Magyarországon még nem készült az amerikaihoz hasonló felmérés, meglehetősen pontos statisztikai adatokkal rendelkezünk a gyermeköngyilkosságok alakulásáról.

A KSH jelentése szerint hazánkban a halállal végződött öngyilkosságot elkövető 7- 14 éves gyermekek száma 1980 és 1999 között évente 3 és 34 között mozgott. A kis esetszámok és a nagy ingadozások miatt az adatokat megfelelő óvatossággal kell értelmezni. Az adatok értékeléséhez hangsúlyozni szükséges, hogy a gyermekek körében elkövetett öngyilkosság nem új keletű jelenség. 1980-ban a 7- 14 éves korú gyermekek közül 34-gyen (28 fiú és 6 lány) vetettek véget önkezükkel életüknek.

1999-ben az előző évhez képest több mint kétszeresére, 12-re emelkedett a 7- 14 éves, halállal végződött öngyilkosságot elkövetők száma. Ez alapján azonban még nem állítható, hogy tendenciaváltozásról van szó. Érdemes viszont megjegyezni, hogy már ilyen fiatal korban is érvényesül az a valamennyi korcsoportra jellemző tény, hogy a halállal végződő öngyilkosságot elkövető fiúk száma jóval nagyobb, mint a lányoké.

A jelenség nagyságrendjét valójában a 100 000 megfelelő korú és nemű lakosra számított arányszámok fejezik ki. Ezeket tekintve megállapítható, hogy bármennyire is megdöbbentő egy-egy kisgyermek öngyilkossága, a 7- 14 évesek korcsoportjában a halállal végződött öngyilkosságok gyakorisága - az idősebb korúakkal összehasonlítva - meglehetősen alacsony értékeket mutat.

1999-ben a 7- 14 évesekre vonatkozó arányszám a fiúk esetében 2,19, a lányoknál pedig 0,21 volt, míg a 40- 44 éveseknél a megfelelő adatok 89,30, illetve 15,84, a 75- 79 évesek esetében pedig 115,99, illetve 33,88.
A halállal végződött öngyilkosságot elkövetők száma a teljes népességet tekintve 1980-ban 4 809 (100 000 lakosra számítva 44,9), 1999-ben pedig 3 328 (100 000 lakosra számítva 33,1) volt.

B.K.

Ajánló:

Egy meglepő, a nemek közötti különbségeket feltáró új tanulmány szerint az elvált vagy különélő férfiak gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a kapcsolatban élők, míg a nőket házasságuk felbomlása nem készteti öngyilkosságra. Csókay Ákos tanulmánya az öngyilkosságról Durkheim alapján