Egy több mint egymillió évvel ezelőtt élt ősünk rajongott a termeszekért, s mindent megtett, hogy hozzájusson az értékes táplálékhoz.



Dél-afrikai és francia kutatók rekonstruálták, hogyan használt az Australopithecus robustus - aki csak távoli rokona a mai embernek, s az ember családfájának egy mellékágát képviseli - hosszú, éles csontokat rovarokat gyűjtésére. Jelenleg ez a legrégibb közvetlen bizonyíték, mely az emberfélék (hominidák) táplálékszerző módszereiről árulkodik.

Korábban úgy gondolták, hogy az Australopithecus robustus vegetáriánus volt, és szerszámait csak gumók és gyökerek kiásására használta. A kutatók most olyan csontokat találtak, melyek alapján valószínűsíthető, hogy valójában azokat termeszvárak kifosztására készítette.

"Az iskolai tankönyvek mind azt írják, hogy ez az erőteljes felépítésű hominida nem volt igazi szerszámhasználó, csupán egy szörnyszülött, amely már rég kihalt. Ez egyszerűen nem igaz. A leletek tanúsága szerint az Australopithecus robustus jóval intelligensebb volt, mint azt eddig gondoltuk" - állítja Lucinda Backwell, a johannesburgi Witwatersand Egyetem munkatársa.

Francesco D'Errico
Kiderült, hogy az Australopithecus robustus mellett talált eszközök az eddig feltárt legrégibb csontszerszámok. Lucinda Backwell és Francesco D'Errico, a talence-i Centre National de la Recherche Scientifique munkatársa most a legmodernebb mikroszkopikus és képelemző eljárásokkal vizsgálta a csontokon talált sérüléseket.

A paleoantropológusok különböző csonteszközök összehasonlításából arra következtettek, hogy a megkövült szerszámokat termeszvárak felnyitására használták. A kutatók maguk is készítettek csonteszközöket, majd számítógéppel elemezték azokat a mikroszkopikus kopásmintákat, melyeket a különböző munkafolyamatok a szerszámokon hagytak. Az Australopithecus robustus eszközein felfedezhető sérülések mintázatai nem hasonlítanak a gumó- és gyökérásás során megjelenő nyomokra, ám egyértelműen megfeleltethetők azoknak a karcolásoknak, melyek a kutatók kísérleteiben termeszfogásra használt csontokon keletkeztek.



Lucinda Backwell a hominidák szerszámai alapján készített új csonteszközöket próbálja ki egy termeszvár feltörésénél

Az a tény, hogy a szerszámok meghatározott méretűek (13-19 centiméter) és alakúak voltak, szükségessé teszi az Australopithecus robustus intelligenciájának újraértékelését, hiszen a - termeszvárak kifosztására a legalkalmasabb alakú, méretű és erősségű - csontokat tudatosan válogatták.

A "termeszevést" azonban nemcsak az eszközhasználatra utaló jegyek támasztják alá: az Australopithecusok csontjaiban nagy mennyiségben találtak olyan szénvegyületeket, mely rendszerint a húsfogyasztás során halmozódik fel a szervezetben. E rovarok fogyasztása értékes táplálékforrásul szolgálhatott, hiszen rendkívül gazdagok fehérjében és zsírokban. Közismert, hogy a csimpánzok is rajonganak a termeszekért, és minden alkalmat megragadnak, hogy hosszú fűszálakkal – de sohasem csontokkal - kedvenc csemegéjükre horgásszanak.
A csontok használata azonban mindenképpen sikeresebbé tette a vadászatot, hiszen így ki tudták ásni a rovarokat fészkükből, mely máskülönben csak eső után lett volna elérhető, amikor is a termeszek kimásznak a fészkükből szaporodni.

A kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences című nagy tekintélyű nemzetközi szaklapban számolt be munkájáról.

B.K.

Ajánló: