Méregdrága éghajlatváltozás<br/>

Vágólapra másolva!
Az egyik legnagyobb viszontbiztosító-társaság és az ENSZ által közzétett tanulmány arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás következményei akár évi 300 milliárd dollárnyi költséget is jelenthetnek a világ országainak.
Vágólapra másolva!

Csak a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyiségének sürgős csökkentése változtathat ezen az összegen - állítja a Munich Re viszontbiztosító-társaság, amely már az 1960-as évek óta vizsgálja a természeti katasztrófák költségeit. A cég által készített tanulmány azzal számol, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja 2050-re az ipari forradalom előtti kor szintjének kétszeresére fog emelkedni. Ennek következményeként a Föld átlaghőmérséklete akár 1,4-5,8 Celsius-fokkal is növekedhet a 21. században.

A hatalmas összeg becslésekor az egyre gyakrabban jelentkező trópusi ciklonok hatásait, az emelkedő tengerszint miatt kialakuló talajeróziót, továbbá a halállományban, a mezőgazdasági termelésben és a víztartalékokban történt károsodás költségeit vették figyelembe.

"A legtöbb ország arra számíthat, hogy az ilyen jellegű költségei GDP-jük néhány tized-százalékos, esetleg néhány százalékos hányadát veszi majd igénybe. Azonban némely ország - főleg kis szigetországok, például a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek és Mikronézia szigetvilága - esetén ez az arány akár a 10%-ot is elérheti" - állítja Dr. Berz, a Német Meteorológiai Társaság kutatója.

A becslések szerint a legnagyobb károk az energiaiparban fognak bekövetkezni. A lakóházak, gyárak és erőművek árvízvédelme átlagosan évi egymilliárd dollárnyi összeget emészt majd föl. Azonban ez az összeg olyan területek esetén, mint amilyen például Banglades deltavidéke, sokkal nagyobb is lehet.

A tengerparti ökoszisztémák - például a mangrovemocsarak, a korallzátonyok és a parti lagúnák - károsodása, illetve megsemmisülése 2050-ig 70 milliárd dollárnyi összegbe kerülhet. Ezek a területek nagyon fontosak számos ország élelmezése szempontjából, gazdag halállományuk miatt.

A mező- és erdőgazdálkodásban 42 milliárdnyi kár keletkezhet aszályok, árvizek és erdőtüzek következtében, ha a szén-dioxid koncentrációja az iparosodás előtti szint kétszeresére növekszik 2050-re. Ugyancsak nagy összegeket jelenthetnek az egyre gyakrabban kialakuló ciklonok és hurrikánok pusztításai.

Azonban nemcsak a közvetlen természeti katasztrófák jelentenek nagy veszélyt, hanem a hatalmas megapoliszok magas épületei is növelik a klimatikus katasztrófák esélyét. Egy tanulmány kimutatta, hogy a tízmilliós vagy nagyobb népességű városok már olyan sajátos időjárási jelenségeket alakítanak ki, ahol nagyobb az esélye a szélviharoknak, az erőteljes zivataroknak és a jégesőnek. 1950-ben még csak New Yorknak volt tízmilliónál több lakosa, mára viszont 20 ilyen megapolisz létezik, amelyek közül 16 - például Bombay, Mexikóváros, Sao Paulo és Sanghaj - a fejlődő országokban van.

A UNEP tudósai olyan monitoringrendszer felállítását javasolják, amelynek segítségével az éghajlatváltozással kapcsolatban fellépő természeti katasztrófák eredményeként jelentkező környezetkárosodást követhetnék nyomon. Olyan területek megfigyelését jelentené ez, ahol például az erdőirtás, a korallzátonyok pusztítása a területet és a rajta élő embereket kiszolgáltatottabbá teszi az árvizekkel, az erdőtüzekkel, a iszapfolyásokkal és a földrengésekkel szemben.

A Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft (röviden Münchener Rück vagy Munich Re) a világ egyik vezető viszontbiztosító-társasága, amelynek üzleti partnerei több mint 160 országból kerülnek ki. A cégóriás részben természeti katasztrófákra szakosodott, amelyekkel már a 60-as évek óta foglalkozik. Ezen belül kiemelt területük a földrengések, szélviharok és áradások okozta károk anyagi vonzatának megállapítása.

Vas Ottó

Ajánló:

Látványos és információkban gazdag honlap a természeti katasztrófákról.

Korábban:

2001. február 20. Áradásokat, éhínséget, járványokat és egyéb csapásokat jósol a globális felmelegedés jelenlegi ütemének fennmaradása esetére gazdag és szegény országoknak egyaránt az az ezer oldalas jelentés, amelyet az ENSZ megbízásából készített több száz tudós.