Three ... two ... one ... lift off! - Hangorkán és füstoszlop: egy űrrepülőgép startja testközelből

"A két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta füstcsóvái két irányból indulnak, majd a gép hajtóművei is beindulnak. Előbb méltóságteljesen lassú, majd hirtelen gyorsuló emelkedés következik. A hangorkán néhány pillanat késéssel zúdul ránk. Remeg a vízfelszín, majd egy hőhullám érkezik." Sik András floridai tudósítása a Discovery startjáról.

2001. március 8., reggel 6 óra 42 perc (EST): történelmi pillanat a magyarországi űrtevékenység és az emberes űrrepülések sorozatában egyaránt. Egyrészt a Nemzetközi Űrállomásra kerül a Pille, a NASA elvárásainak kiválóan megfelelt, magyar fejlesztésű sugárzásmérő műszer (sugár-doziméter), másrészt egy új modul és a második legénység is útnak indul bolygónk mesterséges kísérőjéhez. A Discovery űrrepülőgép startjának időpontja.

A kempingből a díszpáholyba

Feltett szándékom volt, hogy amennyiben a megfelelő időben és a megfelelő helyen leszek, csatlakozom a Discovery fellövésére kiutazott magyar küldöttséghez (ezt az elképzelésemet a hazai szakemberek is támogatták), ám a NASA megfelelő személyeinek ezzel kapcsolatban írt e-mailjeim hatástalanok maradtak. Március 7-én, amikor kalandokban és látnivalókban gazdag utazásom során megérkeztem a floridai Titusville-be, két és fél hét telt el azután, hogy a Red Rover Goes to Mars magyar diák tudósai hazarepültek Kaliforniából.

A Kennedy Űrközpont csak autóval közelíthető meg, ami nekem egyórányi stoppolással sikerült az igen hűvös floridai reggelen. A NASA egyik mérnöke vett fel, akitől megtudtam, hogy a start elhalasztásának esélye kicsi, mindössze 30%. A bejáratnál már majdnem megvettem az összes lehetséges belépőjegyet, amikor úgy döntöttem, mégis megpróbálkozom a lehetetlennel, s a protokoll-bejárat felé indultam. Itt egy segítőkész hölgy még kedvesebb kollegájához irányított, aki nagy örömmel fogadta bemutatkozásom. Miután tanáromként említettem Almár Iván professzor nevét (aki a magyar delegáció vezetője), a dolgok meglepő fordulatot vettek.

Nem sokkal később egy buszon találtam magam, a NASA különleges vendégei között, a másnap reggeli fellövésre és a látogatókomplexumba szóló tiszteletjegyekkel a kezemben, valamint azzal az ígérettel, hogy megemlítik váratlan felbukkanásom Almár professzornak is. Miután a "normális" látogatóknál sokkal közelebbről, körülbelül 200 méterről láthattam a 39B kilövőpadon várakozó Discoveryt; miután megnéztük a Boeing 747-es hátán előző nap hazaérkezett Columbiát; miután láttuk a maximum 1,5 km/órás sebességgel haladni képes mozgó kilövőállványt és lánctalpainak gigantikus nyomait; s miután alaposan körbejártuk az üresen álló 39A kilövőállványt, az a jó hír fogadott, hogy csatlakozhatom a magyar szakemberekhez, s a lehető legközelebbről, három mérföldről (körülbelül 5 kilométerről) figyelhetem a fellövést.

A NASA különbusza 8-án, helyi idő szerint hajnali háromkor indult a delegáció szállodája elől, így csak egy fél éjszakát kellett eltöltenem egy közeli óceánparti kempingben. Hirtelen szerzett lakóbuszos kempingező cimboráim közül többen is felajánlották, hogy másnap reggel velük menjek a startra, amelyet - legnagyobb csodálkozásukra - aznapi történetemmel, valamint az űrrepülőgépre vonatkozó részletes tájékoztatóval viszonoztam, de természetesen nem fogadtam el. Elaludni persze nem mertem, nehogy lekéssem a hajnali indulást. Végül a szállodánál találkoztam a hazai szakemberekkel: Gadó Jánossal, az Atomenergia Kutatóintézet igazgatójával, Apáthy Istvánnal és Deme Sándorral, a Pille fejlesztőivel, Roboz Andrással, hazánk washingtoni nagykövetségének tudományos és technológiai attaséjával, és természetesen Almár Ivánnal, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnökével.

Start!

4 óra 30 perckor, a végső eligazításon a Kennedy Űrközpont igazgatójától megtudhattuk, hogy a légköri viszonyok kedvezőek, a halasztás valószínűsége 10%-ra csökkent, gondot esetleg az űrrepülőgép-rendszer fő hajtóanyagtartályán kialakuló jég okozhatna, ha váratlanul lehűlne a hőmérséklet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a NASA elsődleges szempontja a biztonság ("Hollywood a túloldalon van"), s a hét űrhajós életét a legkisebb kétség miatt sem kockáztatják, akármilyen csalódottak leszünk is a halasztás miatt. Ezt követően Daniel Goldin, a NASA főigazgatója beszélt, kiemelt vendégekként említve a magyar delegáció tagjait. Végül elindultunk a díszpáholy felé.

A 39B kilövőállvány díszes fényárban úszott, amely a keleti horizont világosodásával lassan halványodott. A hatalmas visszaszámláló 9 percről indult. Mindenki a helyén - mi a díszpáholyban, háromsornyira Goldintól, a NASA fejétől. Felcsendül az amerikai himnusz. A napkorong megjelenik a horizonton. Villámgyorsan telnek a másodpercek, az izgatott várakozás feszültsége szinte tapintható. Aztán a végén hangos visszaszámlálás, közösen! Three, two, one ? lift off! Startol a Discovery!

A két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta füstcsóvái két irányból indulnak, majd a gép hajtóművei is beindulnak. Előbb méltóságteljesen lassú, majd hirtelen gyorsuló emelkedés következik. A hangorkán néhány pillanat késéssel zúdul ránk. Remeg a vízfelszín, majd egy hőhullám érkezik. Tapsáradat, gomolygó füstoszlop. A shuttle egyre gyorsabban emelkedik, pályája egyre íveltebbé válik. Közben lopva feljön a Nap, s a füstoszlop árnyéka fekete sávként szeli ketté a kék eget. Hihetetlen! Mi csináltuk, emberek - és működik, ott megy fenn! Két perc múlva még látni, amint a gyorsítófokozatok leválnak, s zuhanásuk közben megcsillannak a napfényben (a NASA hajói már várnak rájuk, hogy befogják és hazavontassák őket a tisztításra és a részleges újrafelhasználásra).

Elégedett mosolyok, kézfogások, gratulációk. Odafent közben leválik a fő hajtóanyagtartály, így 8 és fél perccel a start után a hajtóművek leállnak, a gyorsulás megszűnik, s hirtelen beáll a súlytalanság állapota - ez már az űr. Sikerült hát - s reméljük, hogy az egész küldetés hasonlóan eredményes lesz.

Visszafelé sétálva különleges érzés kerít hatalmába, talán valahol a csodálat, az elégedettség és a büszkeség között. A nálam sokkal tapasztaltabb Almár professzor is csak a teljes napfogyatkozáshoz tudja hasonlítani az élmény intenzitását.

Visszaérve a szállodához búcsúzom a "kollégáktól", akiknek számos elintéznivalója van még. Például egy közös előadás a magyar űrkutatás helyzetéről, eredményeiről és jövőjéről, valamint rengeteg megbeszélés. A legfontosabb minden bizonnyal az lesz, amelyiken az amerikai és magyar részről is kormányerőre emelt űrkutatási együttműködés részleteiről esik szó. E komoly eredményt a magyar űrkutatás szakemberei több évtizedes munkával érték el, s reméljük, hogy számos nemzetközi, illetve NASA-program résztvevőivé válhatunk majd keretei között.

Sik András

Korábban:

Az amerikai Space Shuttle űrrepülőgép-rendszer (STS) az első, többször felhasználható űrhajózási hordozóeszköz. A rendszer, az indítás és a visszatérés részletes leírása.