Az igazi Kleopátra nyomában <br/>

A British Museumban az elmúlt hét végén nyílt meg az Egyiptomi Kleopátra: a történelemtől a mítoszig című kiállítás, mely a londoni tárlatok szenzációjának ígérkezik.

A kétezer évet átfogó gyűjtemény a képzőművészeti leletek mellett személyes tárgyakkal igyekszik emberközelbe hozni az uralkodónő mitikus alakját. Az esemény kapcsán újra fellángolt a vita a művészettörténészek között, akik ellentmondóan vélekednek Kleopátra szépségéről.

Noha a feljegyzések tanúsága szerint Kleopátra tudatosan használta varázsát, talán még ő sem sejtette, hogy minden idők egyik legtartósabb kulturális ikonja válik majd belőle. Rejtélyes egyénisége ma éppúgy érdekli az embereket, mint kétezer évvel ezelőtt. A róla készült számtalan képzőművészeti alkotás, irodalmi mű és film dacára ma sincs egyértelmű fogalmunk a nílusi csábító külsejéről - mondta a kiállítás kurátora, Susan Walker.

Jelleméről annál többet elárulnak a történeti források. Kleopátra valódi királynő volt, a méltóság és a stílus megtestesítője. Kilenc nyelven beszélt, műveltségének a legpallérozottabb elmék is hódolattal adóztak. Drámai színésznőhöz méltóan értette a hatáskeltés mesterségét, hangját ellenállhatatlannak találták. Egyforma hitelességgel alakította a könyörtelen politikus, az odaadó, mégis független szerető és a védelmező anya szerepét. A mindössze 39 évet élt asszony modern eltökéltséggel formálta imázsát. Kisugárzásának titka a hatalomban rejlett, mely a kor két legkarizmatikusabb férfiúja, Caesar és Antonius egyenrangú társává avatta.

A történészek évszázadok óta kísérleteznek vele, hogy a legenda mögé hatolva egzakt képet rajzoljanak Kleopátráról. A British Museumban augusztus végéig látható tárlat komoly segítséget nyújthat a kutatóknak, hiszen a világ legnevesebb intézményeitől kölcsönzött leletek emberközelbe hozzák a mitikus jelenséget. Az uralkodónő mindennapjairól tanúskodnak személyes tárgyai: ékszerek, urnák, mozaikok, egzotikus luxuscikkek, s egy papirusztekercsen aláírása is megtekinthető.

Életének és szerelmeinek történetét csodálatos szobrok, kerámiák, érmék, sőt karikatúrák dokumentálják. A közönség először láthatja a tizenhét éves korban meggyilkolt fiúgyermek, Caesarion nemrég feltárt gránit mellképét. A hellenisztikus és római ábrázolások mellett valódi kuriózumnak számít az a tíz, korábban ismeretlen szobor, melyek egyiptomi stílusjegyeket viselnek.

Az ellentmondó műalkotások ismét felélesztették a régi vitát a szakemberek között. Máig eldöntetlen a kérdés, Kleopátra külseje megfelelt-e annak a márványba faragott tökélynek, melyet a Rómában látható Esquilinusi Vénusz sugall. A rejtély megfejtésében a British Museumban kiállított érmék segítenek a legtöbbet.

Tanúságuk szerint a nílusi csábító nem tartozott az első látásra lenyűgöző szépségek közé, ám ez nem csorbította vonzerejét. Ahogyan Blaise Pascal fogalmazott: ha Kleopátra orra kisebb lett volna, másként alakult volna a világ sorsa. A londoni tárlat legnagyobb erénye, hogy túllépve a látványosságokon, egy olyan uralkodónő személyiségét állítja a középpontba, aki sorsdöntő történelmi helyzetekben látta el feladatát.

Ábrázolásaiban a hozzá való érzelmi viszony tükröződik. Népe Ízisz földi megtestesülését látta benne, az elmaradhatatlan kígyóval és a bőségszaruval. Az egyiptomi bazaltszobrok áttetsző ruhában, törékeny szépségként mutatják be, míg más alkotások kevésbé hízelgőek. Mintha esküdt ellensége, Octavianus kérésére formázták volna azt a szinte pornografikus szobrot, melyen krokodilon guggol. Bár a kairói régészek fennhangon tiltakoztak Kleopátra imázsának ilyen jellegű megcsúfolása ellen, a múzeum megvédte magát. A látogatókat a polémia csöppet sem befolyásolja, a pénztárak előtt hosszú sorok kígyóznak. A mítosz, mint oly sokszor, ezúttal is túléli a valósággal való szembesülést.
Rénes Judit

(Magyar Hirlap)

Ajánló: