Felnőtt (multipotens) őssejtek és alkalmazási lehetőségeik

Mint korábban említettük, a felnőtt szervezet számos szövetében találhatók őssejtek, amelyek a sejtek természetes pótlását végzik (például a bőr vagy a vér esetében). Minden szövetben azonban nem még találták meg őket, bár a kutatások itt is gőzerővel folynak. Nagy meglepetés volt például, hogy az idegszövetből is előkerültek. Egészen az utóbbi évekig nem feltételezték, hogy a neuronok és gliasejtek pótlódni tudnak, de előbb rágcsálókban, majd emberben is sikerült azonosítani idegi őssejteket.

Mire képesek a felnőtt őssejtek embrionális társaikhoz képest? Lehetséges-e, hogy a csak a felnőtt őssejteket használjuk sejtterápiára és embriológiai kutatásokra, elkerülve az emberi embriók felhasználása körüli vitákat? A kérdés egyelőre megosztja a területen dolgozó kutatókat, de valószínű, hogy nem mondhatunk le teljesen az embrionális őssejtekről.

A felnőtt őssejtek azonban sokkal többre képesek, mint azt korábban gondolták. Számos állatkísérlet és már néhány emberi alkalmazás során is kimutatták, hogy egyes multipotens őssejtek képesek másféle sejtvonalak kialakítására is. Például egér csontvelőbe juttatott idegi őssejtekből a vér különféle sejtjei alakultak ki. Előbb patkányokban, majd emberben is arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a csontvelő vérképző őssejtjeiből egészséges, működő májsejtek fejlődtek. Mindezekből olyan kép bontakozik ki, hogy egy adott sejtvonal irányában már elkötelezett őssejt bizonyos körülmények között a korábban gondoltnál jóval rugalmasabban viselkedhet. Még nem ismert, hogyan állítják vissza részbeni elkötelezettségüket, de ha ez kiderül, akkor ez mesterségesen is kivitelezhető lesz, esetleg egészen a pluripotens (embrionális) állapotig.
Az is lehetséges, hogy némely szervrendszer szöveteiben konkrétan pluripotens őssejtek "maradványai" vannak jelen, amelyek még a hólygacsíra állapotból maradtak fenn. E szunnyadó sejtek a körülöttük lévő szöveti környezettől függően aztán szinte még bármilyen irányban képesek fejlődni.

Az ígéretes eredmények ellenére azonban létezik néhány olyan szempont, amelyek miatt az őssejt-kutatás nem korlátozható a felnőtt őssejtekre. A következőkben ezek rövid felsorolása következik.

1. Mint már említettük, nem minden felnőtt szövetben vannak őssejtek, s valószínű, hogy számos szövetből nem is fognak előkerülni. Például eddig a leggondosabb kutatások sem találtak őssejteket a szívben vagy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtszigeteiben.

2. A felnőtt szövetek őssejt-mennyisége igen kicsi, így nagyon nehéz azonosítani és kinyerni őket. Ráadásul a felnőtt őssejtek osztódási képessége az embrionális sejtekénél kisebb. Mindezek miatt egy gyors sejtterápiás beavatkozáshoz nem alkalmazhatók, így számos akut betegség nem lesz gyógyítható velük.

3. Ha a betegség genetikai eredetű, akkor a beteg őssejtjei is hibásak lehetnek. Ezért sejtterápiára nem alkalmazhatók, mivel a belőlük kitenyésztett sejtek is hibásak lesznek.

4. A felnőtt őssejtek genetikailag már nem olyan értékesek, mint embrionális társaik. Ennek oka, hogy a szervezet élete alatt bennük is felhalmozódnak a (külső és belső) környezeti hatások miatt kialakuló elváltozások, mutációk.

5. Mivel a felnőtt őssejtek az embrionális őssejtekhez képest már differenciáltabbak, nem alkalmazhatók alapvető embriológiai kutatásokra, amelyek fontosságát már korábban említettük.

Ma még nem eldöntött kérdés, mennyire lesznek használhatók a felnőtt őssejtek a sejtterápia széles körű alkalmazására. A legésszerűbb megoldás, ha a felnőtt és embrionális őssejtek vizsgálatával szerzett kutatási eredmények állandó összehasonlításával megpróbáljuk minimálisra csökkenteni az embrionális őssejtek felhasználását, s csak ott alkalmazzuk őket, ahol ez feltétlenül szükséges.

Vissza az őssejt-dosszié elejére