Dacsang több száz éves városfalán piros betűs felirat olvasható: "Vízmagasság 143 méter". Ekkora vízoszlop borítja majd a történelmi városka mai helyét, ha elkészül a világ legnagyobb gátja, a Három Szoros-gát.

A majdani víztározó területén a legtöbb történelmi épületet Dacsangban találhatjuk. A várost évszázadok óta fal övezi, dél, kelet és nyugat felé egy-egy műemléknek nyilvánított városkapuval. A történelem viharai ez idáig megkímélték a települést: messze fekszik minden sűrűn lakott területtől, minden fejlesztési központtól. Bár a régiót alacsony népsűrűség jellemzi, a hivatalos adatok szerint is több mint egymillió embert kell a gát üzembe helyezése előtt a környékről kitelepíteni.

A kínai műemlékvédelmi hatóság nagyratörő tervet dolgozott ki Dacsang megmentésére: a város történelmi magját teljes egészében elköltöztetik. Az ősi épületek minden egyes tégláját és cserepét megjelölik; a házakat lebontják, majd egy új helyszínen újra felépítik őket. A művelet a tervek szerint 30 millió jüanba, azaz mintegy 3,6 millió dollárba fog kerülni. "Mérföldkő a műemlékvédelemben" - így jellemezte a vállalkozást annak egyik felelős tisztségviselője, Liu Ju-csüan.

A kínai kormány tervei szerint 118 műemlék értékű történelmi épületet költöztetnek új helyre. Számos további építményt fényképeken örökítenek meg az utókor számára. Az épületek esetleges elöregedett részeit az eredetihez hasonló anyagokból pótolják majd. A termeszek és a rozsda ellen különleges eljárásokkal védekeznek. Természetesen némi károsodással számolni kell, vélekedett Liu, hozzátéve: "Mindent el fogunk követni, hogy megőrizzük a város eredeti megjelenését." A helyreállítás után Dacsang turistaközpont lesz. A volt lakók közül néhányan visszatérhetnek majd házaikba, és a hivatalosan gondoskodnak a helyi hagyományok életben tartásáról. "A műemlékek, valamint a helyi szokások fontos elemét adják a civilizáció fejlődési folyamatának" - nyilatkozta Liu.

A Három Szoros-gát a világ legnagyobb víztározó-projektje. A víztározó befejezését 2009-re tervezik. Addigra több mint 1100 települést önt el a víz, és ezerszer ennyi kínai lakost kell majd kitelepíteni. A kitelepítés a gát kulcskérdései közé tartozik. "1,1 millió embert elköltöztetni rendkívüli feladat" - nyilatkozta Lu Ju-mej, a Három Szoros Fejlesztési Vállalat elnöke. "Nehezebb, mint maga a gátépítés." Az építkezés 24 milliárd dolláros költségét nem elhanyagolható mértékben növeli a kitelepítések költsége, melyre a kínai kormány 22 milliárd dollárnak megfelelő összeget különített el.

Kritikus szakaszba értek a gát térségében végzett régészeti munkálatok. A építmény első szakaszát 2003 júniusában fejezik be. 1000 régész dolgozik az akkor víz alá kerülő terület legfontosabb műemlékeinek megmentésén. Az elmúlt év végére az ásatások 200 000 négyzetméterre terjedtek ki; a munka napi 24 órában folyik. A feltárás támogatása a felét teszi ki Kína egész műemlékvédelmi költségvetésének. A kínai kormány több mint egymilliárd jüant szán a feltárásra és helyreállításra. "Nem csupán a világ legnagyobb víztározója épül itt, de tanúi lehetünk a világ legnagyobb régészeti vállalkozásának is" - nyilatkozta Kiao Ling kínai régész. A régész cáfolta azokat a híradásokat, melyek szerint jelentős értéket képviselő kincseket öntene el a víz. "Az egész kulturális örökséget meg fogjuk menteni."

Gátak nélkül

Az elmúlt évtizedekben kezdeményezett gátépítések nem egy alkalommal váltottak ki ellenkezést a lakosság, a helyi szervezetek vagy éppen a külföld részéről. A kritika általában három forrásból táplálkozik: a természeti környezet, a helyi lakosság életfeltételei és a "kulturális örökség" iránti aggodalomból. A gátak kritikusai gyakran hangoztatják: nem általában lépnek föl a vízerőművekkel szemben. Mindhárom problématípus elsősorban az úgynevezett "óriásgátakra" jellemző.

Kétségtelen, hogy a megújuló vízenergia vonzó alternatívát jelenthet az üvegházhatásban kulcsszerepet játszó fosszilis energiaforrásokkal, illetve a megoldatlan hulladékproblémát okozó, működési kockázatokkal terhelt atomenergiával szemben. Mégis, hazánk éppen környezeti okokra hivatkozva állt el a bősi erőmű megépítésétől.

A nagy gátak nem egy esetben több százezer ember életfeltételeiben jelentenek drasztikus változást. A World Commission on Dams szerint máig legalább negyvenmillió embernek kellett gátépítés következtében elhagynia lakhelyét. A namíbiai gát, az indiai Narmada-gát vagy a kínai Három Szoros közös jellemzője, hogy mindegyiküket az országok gyéren lakta, viszonylag fejletlen részein építik. Ám ezeken a területeken is élnek emberek, ráadásul hagyományos, általában földművelő, nemegyszer kifejezetten törzsi életmódjuk miatt éppen ők azok, akik a legkevésbé tudnak alkalmazkodni a kitelepítéshez, az új életmódhoz, ami számukra gyakran a nagyvárosok nyomornegyedeit jelenti.

A második szemponthoz szorosan kötődik a régészeti, történelmi és egyéb kulturális értékek védelme. Az elmúlt évben nemzetközi felháborodást okozott, hogy törökországi Birecek gát víztározóját egy kétezer éves város, Zeugma romjai fölé tervezték. A "második Pompejiként" ismert város rendkívül gazdag római kori mozaikokban. Kína döntése, hogy komolyan veszi a Jang-ce melletti régészeti lelőhelyek kérdését, ebből a nézőpontból különösen elismerésre méltó. Egyébként nem ez az első lépés a gátak történetében.

1954-ben az asszuáni gáttal kapcsolatos politikai viták hatására az építkezést aktív régészeti kutatómunka előzte meg, ami fokozatosan a gát közvetlen térségének határain túlra terjedt. A folyamat eredményeként a Nílus völgye korai történetét számos eredménnyel sikerült gazdagítani. Az UNESCO akkori igazgatója "a történelemben példa nélkülinek" nevezte a vállalkozást.

A Coa-erőmű megépítésétől Portugália a már befektetett 150 millió dollár ellenére eltekintett, mikor az alapozó munkálatok során kőkorszaki sziklarajzokra bukkantak. Az Alqueva-gát építését, szintén Portugáliában, pedig majdnem egy évtizedre felfüggesztették, mindaddig, amíg a víztározó területén található feltáró és mentő munkálatokat elvégezték, régészeti és etnográfiai múzeumot hoztak létre, valamint egy temetőt, ahol a megbolygatott holtak új, most már végső nyugalomra térhettek.

BK.